Adómeg­taka­rí­tás cégela­dá­s­kor - Így működik!

?TAXES ??? - Kérjük, küldje be újra.

Ismerő­sen hangzik? Sok vállal­ko­zó túlsá­gos­an elvont­nak tartja ezt a témát, pedig túlnyomó többsé­gük aligha monda­na le az adómeg­taka­rí­tás­ból szárma­zó előnyökről a vállal­ko­zás eladá­sa­kor. De hogyan lehet tiszta rálátást nyerni erre a “bonyo­l­ult kérdés­re”? Milyen szempon­to­kat kell figyel­em­be venni ahhoz, hogy az öröklés során az adóter­he­ket fenntart­ha­tó módon és minden érintett fél számá­ra a lehető legjob­ban optimalizáljuk?

Ebben a cikkben megtud­hat­ja, hogy milyen adók merül­het­nek fel a vállal­ko­zás átruhá­zá­sa esetén, és hogy a jogi forma milyen hatás­sal van az adóter­hek mérté­ké­re. Emellett megtud­hat­ja, hogyan dolgoz­hat a vállal­ko­zás értéké­nek célzott növelé­sén a mérleg módosításával. 

Végeze­tül pedig arról olvas­hat, hogyan lehet adóop­ti­ma­li­zált cégutód­lá­si struk­túrá­kat létre­hoz­ni, és ezt követően az adókat a Cégvá­sár­lás mente­ni. Ez a cikk csak javas­la­to­kat ad az Ön utódlá­si tervé­hez. Mivel minden projekt egyedi: ezért beszél­je meg a terve­zett Cégela­dás mindig a korai szaka­szban egy tranzak­ciók­ban jártas szakem­ber­rel és az adótanácsadójával. 

Tarta­lom­jegy­zék:

• A legfon­tosabb adófaj­ták a vállalkozásutódlásban
• Milyen jogi formák a megha­tá­ro­zóak egy válla­lat eladá­sa­kor az adózás szempontjából?
• A belső jogutód­lás­ra vonat­ko­zó adók
• Az utódlá­si terve­zés és a vészhe­ly­ze­ti felkés­zült­ség összekapcsolása
• Adók külső öröklés esetén
• Adójo­gi követ­kez­mé­ny­ek a válasz­tott jogi forma tekin­te­té­ben a válla­lat eladásakor
• Cégérté­ke­sí­té­si adó kalkulátor
• Adóked­vez­mé­ny­ek / Holding 
• Tőkenye­re­ség Vállal­ko­zás eladása
• Mikor adómen­tes a cégeladás?
• Gyakran ismételt kérdések
• Számí­tá­si példák
• Miért segít az adómeg­taka­rí­tás­ban az idő és a vállal­ko­zás eladá­sá­nak jó előkészítése?

A legfon­tosabb adófaj­ták a vállalkozásutódlásban

A követ­ke­ző adókkal kell számol­nia vállal­ko­zá­sa eladá­sa­kor vagy az egyéni jogutód­lá­si helyzet­től függően:

• Jövede­le­ma­dó
• Öröklé­si vagy ajándé­ko­zá­si adó

Milyen jogi formák a megha­tá­ro­zóak egy válla­lat eladá­sa­kor az adózás szempontjából?

A válasz­tott társasá­gi forma nemcsak a napi üzlet­me­net­re van hatás­sal, hanem közvet­le­nül a társasá­gi utódlás­ra is. Ezért külön­bsé­get kell tenni az egyéni vállal­ko­zók és a társas vállal­ko­zá­sok között a szemé­lyegy­e­sí­tő társasá­gok­ban, illet­ve a társaság­ban részt vevő partnerek között.

Egyéni vállal­ko­zók és társváll­al­ko­zók de a társulá­sok­ban részt vevő vállal­ko­zók is ugyanú­gy adóznak. Ezek közé a társulá­sok közé tartoz­nak a betéti társasá­gok (KG vagy GmbH & Co. KG) és a közke­re­seti társasá­gok (OHG) is. És így számít­ják ki az adókö­te­les tőkenyereségüket:

A részvé­ny­e­sek egy Válla­lat azonban a társasá­gi része­se­dé­sek átruhá­zá­sa­kor eltérő adósza­bá­ly­ok vonat­koz­nak rájuk. Az eladá­si árból levon­ás­ra kerül­nek a társasá­gi része­se­dé­sek beszer­zé­si költsé­gei és az eladás költsé­gei. A képlet itt a következő:

A belső jogutód­lás­ra vonat­ko­zó adók

Néhány évvel ezelőtt a német csalá­di vállal­ko­zá­sok többsé­ge még a csalá­don belül­ről került az utódok kezébe. Az öröklé­si és ajándé­ko­zá­si adók jelen­tős szere­pet játsz­anak ebben az öröklé­si formá­ban. Itt először is tisztáz­ni kell, hogy ki jogosult a vállal­ko­zás öröklé­sé­re, ki kíván élni ezzel a joggal, és milyen adózá­si követ­kez­mé­ny­ek­kel járnak ezek a dönté­sek. Ennek megfelelően a követ­ke­ző adótí­pu­sok merül­het­nek fel:

Ajándé­ko­zá­si adó

Az öröklés és az öröklés szabá­ly­o­zá­sa minden szempontból szoro­san össze­függ. Mivel a Az öröklé­si és ajándé­ko­zá­si adó nem csak a vállala­ti örökös­ö­ket érinti.de esetleg olyan vevők is, akik a piaci érték alatt szerez­tek meg egy vállala­tot. A vételár és a piaci érték közöt­ti külön­bség adózá­si szempontból ajándé­knak minősül - amely­et ennek megfelelően kell esetleg megadóztatni.

Az öröklé­si és az ajándé­ko­zá­si adót ebben az ország­ban a törvé­ny­könyv is együtt kezeli, mivel adózá­si szempontból össze­ha­son­lít­ha­tóak. Az ajándé­ko­zás­ra vonat­ko­zó szabá­ly­o­zás elsősor­ban az örökös­ödé­si adóról szóló törvé­ny kiegé­s­zí­té­seként működik. Céljuk, hogy megaka­dá­ly­oz­zák, hogy az örökha­gyók és az örökös­ök idő előtti ajándé­ko­zás­sal elkerül­jék az öröklé­si adót.

Tízéven­te jelen­tős vagyon adható át adómen­te­sen a követ­ke­ző generá­ciónak még életé­ben, ajándé­ko­zás vagy előre­hozott öröklés útján. Az öröklés és az ajándé­ko­zás adómen­tes össze­ge például a termés­ze­tes gyerme­kek eseté­ben a követ­ke­ző 400 000 euró gyerme­ken­ként. A társasá­gi része­se­dé­sek is átruház­ha­tók ilyen módon, adókí­mé­lő módon. Ebben az esetben a társaság értékét minden­kép­pen egy elismert eljárás, például az IDW-S1 segít­sé­gé­vel kell megha­tá­roz­ni. Egy ilyen objek­ti­vált szakértői vélemé­ny alapján a vagyoná­truhá­zást az adóhi­vat­al a legtöbb esetben elfogadja.

Örökös­ödé­si adó

A Örökös­ödé­si adó akkor merül fel, amikor az elhunyt termés­ze­tes szemé­lyek­től az örökös­ök­re vagyon­tár­g­ya­kat ruház­nak át. Csalá­di kkv-k eseté­ben gyakran jelen­tős pénzü­gyi terhet jelent az üzleti vagyon öröklé­se, amely akár komoly­an veszé­lyez­te­the­ti a vállal­ko­zás folyta­tá­sát. A jogal­ko­tó a legutób­bi nagy örökös­ödé­si adóre­form­já­ban figyel­em­be vette ezt a problé­mát, és - bár korlá­to­zott mérték­ben - mentessé­get vezetett be az üzleti vagyon öröklésére.

Ha az ajándé­ko­zá­si vagy öröklé­si adót az átruhá­zás után is a vállal­ko­zás­ból kell finan­szí­roz­ni, célszerű ellenőriz­ni a hatály­os mentessé­gi és kedvez­mé­nyes szabá­ly­o­kat. Ezek közé tartoz­nak a következők:

• Visszat­ar­tá­si rendszer
• Szabvá­n­y­os mentesség
• Opciós mentesség
• Bérszám­fej­té­si rendelet
• A szabvá­n­y­os és opciós mentesség leolvadása
• Külön­le­ges kedvez­mé­ny csalá­di vállal­ko­zá­sok számára
• Halasz­tá­si megáll­a­po­dás halále­set esetén

E mentessé­gi rende­let lénye­ges előfel­té­te­le, hogy a bérszám­fej­tés­nek 7 éven keresz­tül el kell érnie egy bizon­y­os össze­get, és a vállal­ko­zás­nak ennyi ideig az örökös­ök tulaj­doná­ban kell lennie. Ez azt jelen­ti, hogy a vállal­ko­zói szabad­ság akár 7 évig is erősen korlátozható.

A Corona-járvá­ny például számos vállala­tot sodort olyan helyzet­be, amely a létüket fenye­get­te. Ennek követ­kez­té­ben rövidí­tett munkai­dő­ben dolgoz­tak, vagy akár leépí­tet­ték a szemé­ly­ze­tet. A szakkép­zett munkaerő egyide­jű hiánya idején sok vállal­ko­zó is kihasznál­ta ezt a válság­he­ly­ze­tet arra, hogy termelé­ke­ny­sé­gi ugrások­ba fektes­sen be. Röviden: jelen­leg nem lehet előre látni, hogy a válság alatt vagy után kellően magas béreket fognak-e fizet­ni ahhoz, hogy megfelel­je­nek a Bérszám­fej­tés Előfel­té­te­lek betar­tan­dó. Ezért mindkét esetben Az örökös­ödé­si adó utóla­gos befize­té­se a logikus követ­kez­mé­ny legyen.

Ezen a ponton javasol­juk egy tranzak­ció­ban jártas és szako­sodott tanác­sa­dó bevon­á­sát. Mivel az adóop­ti­ma­li­zá­lás gyorsan nagyon össze­tet­té válhat, a jó tanác­sa­dás gyorsan megtérül.

Az utódlá­si terve­zés és a vészhe­ly­ze­ti felkés­zült­ség összekapcsolása

A gyakor­lat­ban gyakran előfor­dul az is, hogy a vállal­ko­zás csak egy örökös­re száll, vagy az egyik örökös nem kíván­ja örököl­ni a vállal­ko­zást. A szerző­dés aláírá­sa Nyilat­ko­zat a kötele­ző részről való lemon­dás­ról vagy egy Nyilat­ko­zat az öröksé­gről való lemon­dás­ról orvosol­hat­ja ezt a helyze­tet. Ez szabá­ly­oz­za az örökös köteles­ré­szről való lemon­dá­sát; a lemon­dó hozzátarto­zó ekkor már nem ragasz­kod­hat az öröklés esetén a köteles­ré­szhez való jogához. Az öröklés­ren­de­zés során a lemon­dó örökös­ök­kel gyakran a lemon­dó nyilat­ko­za­tok kereté­ben megfelelő kompen­zá­ciós megáll­a­po­dá­sok­ban is megállapodnak.

Ez azonban egyre bonyo­lult­ab­bá válik az utódok számá­nak növeke­dé­sé­vel. Ebben az esetben egy (remél­he­tő­leg meglé­vő) Will lehet igény­be venni. Rends­zer­int ugyaneb­ben az össze­füg­gés­ben tisztá­zó­dik a házas­társ­ra vonat­ko­zó rendel­ke­zés is. A külső öröklés­sel ellen­tét­ben a belső csalá­di öröklés a család egészé­nek támoga­tá­sát élvező szerző­dé­ses megol­dás megtalá­lá­sá­ról szól. A végren­de­le­te­ket ekkor minden­kép­pen össze kell hangol­ni a társasá­gi szerző­dé­sek­kel. Eltéré­sek esetén mindig a társasá­gi szerző­dé­sek szabá­ly­ai az irányadóak.

Célszerű az utódlá­si terve­zést korai szaka­szban elkez­de­ni, és össze­kapc­sol­ni a vészhe­ly­ze­ti terve­zés­sel. A KERN ehhez egy eszközt kínál Struk­turált vészhe­ly­ze­ti felkés­zült­ségamely választ ad az alapve­tő kérdé­sek­re, struk­turál­ja a kiinduló helyze­tet, és jó előké­s­zí­té­se az utódlá­si tervnek.

Adók külső öröklés esetén

A belső csalá­di utódok hiánya miatt a külső utódlás, azaz a Válla­lat eladá­sa harma­dik feleknek. A csalá­don belüli generá­ció­vál­tás­hoz hason­lóan, külső öröklés esetén is Jövede­le­ma­dókfelme­rül­nek. Ezenkí­vül az ügylet struk­túrá­já­tól függően a héa követ­kez­mé­ny­eit is figyel­em­be kell venni. A német ingat­la­nok eseté­ben pedig a követ­ke­zők­re is sor kerül Ingat­laná­truhá­zá­si adó esedékes.

A külső öröklés esetén ezért fontos, hogy a terve­zett eladás előtt bizon­y­os adóügyi intéz­ke­dé­se­ket kezde­mé­nyez­ze­nek. A vállal­ko­zás eladá­sá­ból szárma­zó nyere­ség általá­ban adózik ? vagyis az az összeg, amely meghal­ad­ja a vállal­ko­zás könyv szerin­ti értékét.

Jövede­le­ma­dó

A jövede­le­ma­dó a válla­lat vagy a részvé­ny­ek minden egyes eladá­sa után esedé­kes. Az adójogs­za­bá­ly­ok szerint a tőkenye­re­ség össze­ge - nem össze­té­vesz­ten­dő az eladá­si árral - a döntő ténye­ző. Ez képezi a jövede­le­ma­dó kiszá­mí­tá­sá­nak adóalapját.

A tőkenye­re­sé­get egyéni és társas vállal­ko­zá­sok eseté­ben a követ­ke­zőkép­pen kell kiszámítani:

A tőkenye­re­ség keres­ke­del­mi vagy üzleti tevéke­ny­ség­ből szárma­zó jövedelem­nek számít, de progress­zív hatása miatt külön­le­ges adósza­bá­ly­ok vonat­koz­nak rá, amely az EStG 34. §-a szerint rendkí­vü­li jövedelem­ként kezelendő.

Adójo­gi követ­kez­mé­ny­ek a válasz­tott jogi forma tekin­te­té­ben a válla­lat eladásakor

Ha egy vállal­ko­zó társasá­gi vagy társas vállal­ko­zás­ban lévő része­se­dést ad el, általá­ban jövede­le­ma­dó fizeten­dő. Ha a társasá­gi része­se­dé­sek a vállal­ko­zó üzleti vagyoná­nak részét képezik, a tőkenye­re­sé­g­nek csak 60% része tarto­zik jövede­le­ma­dó-köteles. Részle­ges jövedelems­zer­zé­si eljárás jövede­le­ma­dó formá­já­ban adóköteles.

Egy válla­lat eladá­sa­kor a társasá­gi része­se­dé­sek eladá­sa (?Megosz­tás?) elvileg adóelőnyök­kel járnak az eszköz­ök eladá­sá­hoz képest (?Eszkö­zü­gyl­et?). A részjö­ve­de­lem-eljárás miatt a tőkenye­re­ség 40% része az EStG 3. § 40a. bekez­dé­se szerint adómentes.

Ha a részvé­ny­ek magán­va­gyon­ban vannak, akkor ellenőriz­ni kell, hogy van-e a társaság­ban legalább 1 száza­lé­kos úgyneve­zett jelen­tős része­se­dés. Ilyen esetben a nyere­ség­re is vonat­ko­zik a részjö­ve­de­lem-eljárás. Ha viszont 1% alatti ún. legki­sebb része­se­dés áll fenn, akkor végle­ges forrá­sa­dó fizeten­dő (25% plusz szoli­da­ri­tá­si pótlék és adott esetben egyhá­zi adó). 

Tipp: Ha a mikro-része­se­dést 2009 előtt szerez­ték, az eladá­sa adómentes.

Egy (keres­ke­del­mi) szemé­lyegy­e­sí­tő társaság eladá­sa­kor adóügyi szempontból általá­ban nem döntő, hogy a szemé­lyegy­e­sí­tő társasá­got részben vagy egész­ben adják el, illet­ve hogy a szemé­lyegy­e­sí­tő társaság eladja-e a vagyon­tár­gya­it. Mindkét esetben eszkö­zü­gyl­etről van szó, és a tőkenye­re­ség mindkét esetben adóköteles.

Tipp: A teljes vállal­ko­zá­sok vagy teljes társváll­al­ko­zói része­se­dé­sek magáns­ze­mé­ly­ek általi értéke­sí­té­se kedvez­mé­nyes elbánás­ban része­sül­het, többek között a tőkenye­re­ség össze­gé­től és az eladó életkorá­tól függően. Így az átruhá­zó egy bizon­y­os összegha­tá­rig a tőkenye­re­ség­re vonat­ko­zó jövede­le­ma­dó-kulcs csökken­té­sét veheti igény­be. A jövede­le­ma­dóról szóló törvé­ny 34. §-ának (3) bekez­dé­se értel­mé­ben a kedvez­mé­nyes adókulcs életé­ben egyszer alkal­maz­ha­tó, ha az adóala­ny betölt­öt­te az 55. életé­vét vagy tartó­san cselek­vőképte­len, össze­sen 5 millió euró összegha­tá­rig. A kedvez­mé­nyes adókulcs ebben az esetben legfel­jebb az átlagos adókulcs 56 %-je. Ennek előfel­té­te­le a vállal­ko­zás egészé­nek értékesítése. 

Exkur­zus: Az érték és az ár közöt­ti különbség

Hol van a külön­bség az érték és az ár, illet­ve a tényle­ges adózta­tás között?

Az adózás szempontjá­ból a döntő ténye­ző a vállala­ti érték. Ezt tudomá­n­y­os módszerek­kel, bizon­y­os felté­te­le­zé­sek alapján a mérleg­for­dulónapra vonat­ko­zóan határoz­zák meg. Kifeje­zi, hogy az érték­bec­s­lő mit tervez tenni a vállalat­tal, és függ a vállala­ti érték kiszá­mí­tá­sá­hoz válasz­tott módszer­től. Itt többet megtud­hat arról, hogy hogyan kell kiszá­mí­ta­ni a Vállala­ti érték kiszá­mí­tá­sa és mely módsze­rek Üzleti értékelés vannak.

A döntő ténye­ző azonban az, hogy a számí­tott vállala­ti érték mindig eltér a piaci érték­től. A piaci érték viszont egy tárgyalás során jön létre, ami a vevő és az eladó tárgyalá­si készsé­gé­től függ. Ezenkí­vül számos külön­bö­ző ténye­ző befolyá­sol­ja egy válla­lat piaci értékét. Ezek minde­ne­kelőtt az adott iparág­ban a keres­let és a kínálat, az iparág általá­nos fejlő­dé­se, az eladás­ra szánt válla­lat egyedi fejlő­dé­se és végül a vevő jövőbe­li jövedel­mi várakozásai.

Hogyan optima­li­zál­hat­ja a vevő a jövőbe­li adóter­heit már a korai szakaszban?

A vevő a részvé­nye­si struk­túra kialakí­tá­sá­val már a korai szaka­szban optima­li­zál­hat­ja adóterheit.

Adókedvezmények/ Holding

Ha egy cégvá­sár­ló néhány éven belül 15% felet­ti cégré­s­ze­se­dés­sel kíván­ja továb­bérté­ke­sí­te­ni a cégét vagy a része­se­dé­sét, egy Holding struk­túra alapve­tően alkal­mas erre. A jelen­le­gi jogi helyzet szerint ugyanis a holding szint­jén a tőkenye­re­ség és az oszta­lék 95% adómentes.

Ez különö­sen azoknak a vállal­ko­zó­knak érdemes, akik a cégérté­ke­sí­tés­ből szárma­zó jövedel­met vagy a más vállal­ko­zói tevéke­ny­sé­gek­ben való részvé­tel­ből szárma­zó jövedel­met szeret­nék újra befek­tet­ni. Ez a jövede­lem a részvé­ny­e­sek között törté­nő felosz­tá­s­kor mindig kikerül a holding társaság adóked­vez­mé­nyes szférá­já­ból. Ebben az esetben a részvé­ny­e­se­knek valami­vel magas­abb adóter­helés­sel kell számol­ni­uk, mint a vállalat­ban való közvet­len része­se­dés esetén. 

Ez a modell azonban inkább adóhalasz­tá­si, mint adóel­ke­rülé­si modell, ami a vállal­ko­zó számá­ra likvi­di­tá­si előnyt jelent. Ha nem osztják szét, ez nagyon hosszú távú adóelőnyt eredményezhet.

És az adózás optima­li­zá­lá­sá­ra irányuló minden törek­vés ellené­re a csalá­di vállal­ko­zó­kra - a vállala­ti csopor­tok­kal ellen­tét­ben - a követ­ke­ző érvényes: tartsa egyszerű­nek a részvé­nye­si struk­túrát. Mert minél bonyo­lult­abb, annál drágább a kezelé­se. Az esetle­ges adómeg­taka­rí­tást ellen­sú­ly­oz­zák a tanác­sa­dás, a cégalapí­tás, a könyvelés és az éves pénzü­gyi kimuta­tá­sok költsé­gei. Itt is erősen ajánlott egy adótanác­sa­dó tanác­sa­dá­sa, hogy a holding­struk­túra nyújtot­ta adózá­si előnyö­ket ki lehes­sen aknázni. 

Mit jelen­ten­ek a beszer­zé­si költségek vagy az elide­gení­té­si költségek? 

A része­se­dés megszer­zé­sé­nek költsé­gei HGB 253. § legfel­jebb a tényle­ges összegben. Függet­le­nül attól, hogy a része­se­dés nyere­sé­get vagy veszte­sé­get termel-e, a beszer­zé­si költségek alapve­tően válto­zat­la­nok maradnak. 

Egy válla­lat felvá­sár­lá­sa­kor vagy eladá­sa­kor járulé­kos költségek is felme­rül­nek. Ezek közé tartoz­nak többek között a tanác­sa­dá­si költségek, jutalé­kok, szakértői költségek, valami­nt a közjegy­zői díjak. Ezek az akvizí­ciós költségek ugyanú­gy levon­ha­tók az eladás­ból szárma­zó bevétel­ből, mint az értéke­sí­tés költsé­gei, így az adókö­te­les tőkenye­re­ség csökken.

Mikor adómen­tes a cégeladás?

A vállal­ko­zás eladá­sa csak azon kisváll­al­ko­zá­sok eseté­ben adómen­tes, amely­ek legfel­jebb 45 000 eurós tőkenye­re­sé­get érnek el. 

A jogal­ko­tó ezt a kedvez­mé­nyt a vállal­ko­zás elide­gení­té­se esetén írta elő, ha a vállal­ko­zó már betölt­öt­te az 55. életé­vét.EStG 16. § (4) bekez­dés ). 

Felté­te­lek:

1. Ez a támoga­tás életé­ben csak egyszer vehető igény­be (?egyszer az életben szabá­ly?) és 45 000?
2. Ez az adómen­tes összeg csökken, amint a tőkenye­re­ség meghal­ad­ja a 136 000-et? (adóment­essé­gi határ).

Ez azt jelen­ti, hogy ha a tőkenye­re­ség meghal­ad­ja a 181 000? össze­get, az eladónak már nincs konkrét előnye az adómen­tes jutta­tás­ból. Az adókö­te­les tőkenye­re­ség ennek megfelelően megegye­zik a tőkenyereséggel. 

Ezért a vállal­ko­zá­se­la­dás­ra vonat­ko­zó magas, egysze­ri adóked­vez­mé­ny elsősor­ban az 55. életé­vü­ket betölt­ött, kisebb vállal­ko­zás­mé­ret­tel és ennek megfelelően alacson­yabb eladá­si árral rendel­ke­ző vállal­ko­zó­kat érinti.

Miért segít az adómeg­taka­rí­tás­ban az idő és a vállal­ko­zás eladá­sá­nak jó előkészítése?

Az idő fontos ténye­ző a cégela­dás előké­s­zí­té­sé­ben. Minél hamar­abb tisztá­ban van a lehetsé­ges átruhá­zá­si forga­tó­köny­vek­kel, annál hamar­abb tud gondo­skod­ni az optimá­lis eredmé­ny eléré­sé­ről a jogi határi­dő­kön belül. Ne feled­je: az adóop­ti­ma­li­zá­lás­nak időre van szüksé­ge ahhoz, hogy kifejt­se hatását, különö­sen az öröklés tekin­te­té­ben. Konzul­tál­jon egy tranzak­ció­ban jártas öröklé­si szakértő­vel, akivel szakmai­lag meg tud egyez­ni M&A folyamat készítsd elő. Tanác­sa­dó­já­val együtt megter­ve­zik a cégela­dást, ez alapján adóter­helés-össze­ha­son­lí­tást végez­nek, és azono­sít­ják az adóop­ti­ma­li­zá­lá­si lehetőségeket.

Ezen a ponton szeret­nénk felhív­ni a figyel­met arra, hogy különö­sen egy terve­zett cégela­dás előké­s­zí­té­se­kor érdemes jövede­le­ma­dót fizet­ni. A Alkal­mas­sá­gi ellenőr­zé­sek továb­bi értéknö­velő poten­ciált használ­hat ki, és felhasznál­hat­ja azt egy olyan Mérleg­ki­iga­zí­tás látha­tó­vá tenni. Ez sem megy egyik napról a másik­ra: Átlagos­an az egész Vállala­térté­ke­sí­té­si eljárás két és öt év között. És ez a straté­gia kifize­tő­dő. Mert a látha­tó­vá tett bevéte­lek vonzób­bá teszik a vállala­to­kat, és javít­ják a sikeres eladás esély­eit. Pozitív mellék­ha­tás: a jövede­le­ma­dó jó befektetés.

Egy kis számí­tá­si példa: A 25% hozam­nö­ve­ke­dés a gyakor­lat­ban gyakran átlagon felüli növeke­dést mutat a A vállala­ti érték kiszá­mí­tá­sa és így az elérhe­tő vételá­rat. Ennek fényé­ben néhány, a kis- és közép­váll­al­ko­zá­sok körében népszerű adókí­mé­lő modell gyorsan viszo­nyla­gos­sá válik.

Követ­kez­te­tés

Kezdje el időben megter­vez­ni az üzleti utódlást. Hozzon egyéni döntést arról, hogy a belső vagy a külső cégutód­lást része­sí­ti-e előny­ben. Az erre a kérdés­re adott válas­za viszont egyértel­mű­vé teszi, hogy a külön­bö­ző adózá­si típusok közül melyik releváns az Ön átadá­si folyama­ta szempontjából.

Végül, de nem utolsó­sor­ban, az öröklé­sük időben törté­nő előké­s­zí­té­se lehető­sé­get teremt a külön­bö­ző adóked­vez­mé­ny­ek kihaszná­lá­sá­ra, és így az adók “megtaka­rí­tá­sá­ra”.

Gyakran ismételt kérdések

Hogyan adózik a cégértékesítés?

A cégérté­ke­sí­tés mindig a bevétel alapján adózik, azaz a bruttó értéke­sí­té­si bevétel­ből levon­va a beszer­zé­si költsé­ge­ket és az értéke­sí­tés járulé­kos költsé­geit. Az adóte­her mérté­ke attól függ, hogy az eladó termés­ze­tes szemé­ly vagy jogi szemé­ly (pl. holding formájában).

Mint egy Cégela­dás hogy 10 lépés­ben siker­rel járjon, megtud­hat­ja KERN szakértői videónkból. 

Hogyan adózik a GmbH eladása?

Share Deal vs. Asset Deal: Ha van egy Eladni korlá­tolt felelős­sé­gű társaság az értéke­sí­tés az úgyneve­zett részjö­ve­de­lem-eljárás révén 40% adómen­tes. A holding­tár­sasá­gok eseté­ben még 95% adóment­esség is van, míg a fennma­ra­dó 5% ismét a részjö­ve­de­lem-eljárás szerint adózik. Sell GmbH AdókA GmbH-részvé­ny­ek “részvé­nyü­gyl­et” kereté­ben törté­nő értéke­sí­té­se ezért gyakran kedve­zőbb az eladó számá­ra adózá­si szempontból, mint az egyes eszköz­ök “eszkö­zü­gyl­et” kereté­ben törté­nő értékesítése.

Menny­ire adózik a tőkenyereség?

Ez attól függ, hogy az eladó termés­ze­tes szemé­ly vagy jogi szemé­ly (pl. GmbH vagy AG). A termés­ze­tes szemé­ly­ek által végzett vállala­ti értéke­sí­té­sek kezdet­ben a szemé­lyi adókulcs alapján adóznak, egyéni adóügyi helyze­tük­től függően. Van azonban egy egész sor Adóked­vez­mé­ny­ek és jutta­tá­sok, amely­ek felhaszná­lá­sát adótanác­sa­dó­val konzul­tál­va kell ellenőriz­ni.
A társasá­gok által végzett vállala­ti értéke­sí­té­se­ket kezdet­ben a részle­ges jövede­le­ma­dó-eljárás szerint adóztat­ják. A jogal­ko­tó itt is lehető­vé teszi bizon­y­os konstel­lá­ciók­ban a messze­menő adóment­essé­get, így a teljes adóte­her akár 1,5%-ig is csökkenthető.

Számí­tá­si modell 55 éves kortól - fél adókulcs

Tegyük fel, hogy Ön 64 éves és pékmes­ter. 2021-ben 130 000 euró tőkenye­re­ség­gel eladta a péksé­gét. Ebben az évben a vállal­ko­zá­sa az eladás előtt még 40 000 euró nyere­sé­get termelt. Ön még nem igényel­te a kedvez­mé­nyes adókulc­sot vagy az adómen­tes jutta­tást. Ön Ön betölt­öt­te az 55. életé­vét, és legfel­jebb ötmil­lió eurós nyere­ség­gel adta el vállal­ko­zá­sát. Ezért mind a kedvez­mé­nyes adókulc­sot, mind az adómen­tes jutta­tást igény­be veheti. A csökken­tett adókulcs általá­ban előnyö­sebb az Ön, mint adókö­te­les vállal­ko­zó számá­ra. Számí­tá­sai a követ­ke­zőkép­pen nézhet­nek ki:

• Tőkenye­re­ség 120,000 ? Adómen­tes összeg 45,000 ?
• = adókö­te­les tőkenye­re­ség 75.000 ?
• Adókö­te­les tőkenye­re­ség 75.000 ? + folyó nyere­ség 30.000 ?
• = A jövede­lem teljes össze­ge 105.000 ?
• A normál jövede­le­ma­dó 35,22 % átlagos adókulcs mellett 36 981 ? 
• Üzletérté­ke­sí­tés esetén a tőkenye­re­sé­get terhelő jövede­le­ma­dó 35,22%-ről 19,72%-re csökken (35,22% x 56%).
• Ön tehát 14 790 euróval tarto­zik az adóhi­vat­al­nak a tőkenye­re­sé­gé­ért és 10 566 euróval a nyereségéért.
• Az Ön adóked­vez­mé­nye tehát 11 625 ?