Részvé­nyü­gyl­et vs. eszkö­zü­gyl­et: a tranzak­ció optimá­lis szerkezete

Bárki, aki foglal­ko­zik egy válla­lat megvá­sár­lá­sá­nak vagy eladá­sá­nak témájá­val, előbb-utóbb talál­ko­zik a követ­ke­ző divatos szavak­kal Asset Deal és Megosz­tás Deal. A gyakor­lat szempontjá­ból fontos ismer­ni a különbségeket.

Milyen előnyök­kel járnak a vevők és az eladók számára?

Milyen külön­bsé­ge­ket kell figyel­em­be venni az adók és a forma­li­tá­sok tekintetében?

Szíve­sen felvilá­go­s­ít­juk Önt.

Nincs sok ideje olvas­ni? Íme a legfon­tosabb tények a vállalat­fel­vá­sár­lá­sok során létre­jö­vő részvé­ny- és eszközügyletekről:

• A címen. Megosz­tás Deal az előző tulaj­do­nos kötelezett­sé­gei és jogai a vevőre száll­nak át.
• Eszkö­zü­gyl­etek nem a teljes tulaj­do­no­si körre, hanem az egyes szegmen­sek­re vonatkoznak.
• A vevő szempontjá­ból az eszkö­zü­gyl­et előny­ei gyakran meghal­ad­ják a részvé­nyü­gyl­et eseté­ben az eladó számá­ra jelent­ke­ző hátrányokat.
• Bizon­y­os helyze­tek­ben a vásár­lá­si folyamat mindkét tartal­ma szere­pet játszik.

Részvé­nyü­gyl­et és eszkö­zü­gyl­et megha­tá­ro­zá­sa a vállalatfelvásárlásokban

A Cégvá­sár­lás kétfé­lekép­pen lehet felépí­te­ni. Részvé­nyü­gyl­et esetén a vevő megszer­zi a Jogok és kötelezett­ségekamely­ek a válla­lat részvé­ny­ei­nek tulaj­don­jo­gá­ból állnak. Egy részvé­nyü­gyl­et során, ha a válla­lat összes részvé­nyét felvá­sá­rol­ják, a vevő ellenőr­zést szerez a teljes válla­lat felett.

Az Asset Deal, a A válla­lat gazdasá­gi eszkö­zei az előtérben. Ebben az esetben a vevő megszer­zi a válla­lat összes vagy bizon­y­os eszközeit.

Miben külön­böz­nek ezek az ügyleti struktúrák?

A részvé­nyü­gyl­et és az eszkö­zü­gyl­et közöt­ti legfon­tosabb külön­bség a tranzak­ció terje­del­me. Részvé­nyü­gyl­et esetén a koráb­bi tulaj­do­nos minden jogát és kötelezett­sé­gét átves­zi. Ha a koráb­bi tulaj­do­nos a Egy GmbH egyedü­li tulaj­do­no­sa, a válla­lat teljes irányí­tá­sa a vevőre száll. Így a válla­lat összes eszkö­ze és kötelezett­sé­ge megsze­re­ző­dik, függet­le­nül attól, hogy menny­ire vonzóak.

Az eszkö­zü­gyl­etet bármi­ly­en mérték­ben meg lehet kötni. Lehető­ség van egy részleg, tárgyak (tárgyi eszköz­ök) vagy akár csak egy válla­lat teleph­e­lyé­nek megvá­sár­lá­sá­ra. A részvé­nyü­gyl­ethez hason­lóan a kötelezett­sé­ge­ket is átváll­al­hat­ja a vevő.

Ez a Mindkét szerző­dé­si struk­túrá­nak vannak előny­ei és hátrá­n­yai. Ez különö­sen az adózá­si és jogi keret­fel­té­te­lek­re (előnyök­re és hátrá­n­yo­kra) vonat­ko­zik, és szubjek­tí­ven, a vevő vagy az eladó szemü­ve­gé­vel együtt vizsgálandó.

Annak érdeké­ben, hogy egy Cégela­dás a hibák elkerülé­se érdeké­ben ajánljuk a témában tartott webináriumunkat:

Társasá­gi részvé­ny­ek vásárlása

A részvé­nyü­gyl­et csak bizon­y­os típusú vállala­tok eseté­ben lehetsé­ges. Ezek közé tarto­zik a OHG, a KG, a GmbH vagy az AG. A gyakor­lat­ban az üzletré­sz-ügyletek a szemé­lyegy­e­sí­tő társasá­gok eseté­ben is lehetsé­ge­sek, de adózá­si szempontból vagyonü­gyl­et­ként kezelik őket (pl. a GmbH & Co. KG eseté­ben). A társasá­gi része­se­dé­sek megvá­sár­lá­sa (share deal) esetén a társasá­gi része­se­dé­sek­ből eredő valamen­nyi jog és kötelezett­ség átruhá­zás­ra kerül.

Ezek közé tarto­zik a szava­za­ti jog, a nyere­sé­g­ré­s­ze­se­dés, de a felelős­sé­gi kocká­zat is. Ezért egy ilyen tranzak­ció előtt alapo­san meg kell vizsgál­ni, hogy a jövőbe­ni kocká­z­a­tok valójá­ban menny­ire magas­ak. Termés­ze­te­sen a vevők vagy az eladók felelős­sé­gét a szerző­dés­ben másképp is ki lehet zárni.

Eszköz­ök vásárlása

A vagyon­tár­g­yak megvá­sár­lá­sá­val egy eszkö­zü­gyl­et során azok jogai és kötelezett­sé­gei átkerül­nek az új tulaj­do­no­shoz. Még ha a megvá­sá­rolt eszköz­ök eszköz­ök is, akkor is felhasznál­ha­tók jövedelem­ter­melés­re. Felelős­sé­gi kocká­z­a­tok felme­rül. Például, ha megvá­sá­rol­nak egy olyan termelőü­ze­met, amely egy bizon­y­os termé­ket állít elő, akkor ez lehet Jótál­lá­si igény­ek ha ez a termék meghi­bá­so­dik. Ezért még egy eszkö­zü­gyl­et sem kockázatmentes.

Felelős­ség

Részvé­nyü­gyl­et esetén az úgyneve­zett felelős­ség folyto­nossá­ga érvény­e­sül, ami azt jelen­ti, hogy az új tulaj­do­nos felel az átvételt követően felme­rülő valamen­nyi kötelezett­sé­gért. Kivételt képez­nek termés­ze­te­sen azok a kötelezett­ségek, amely­ek az adásvé­te­li szerző­dés­ben kifeje­zet­ten az eladónál marad­nak. Jogilag az esetle­ges követelé­sek először a vállala­thoz jutnak el, majd az új tulaj­do­nosnak a szerző­dé­sen keresz­tül kell visszas­ze­rez­nie őket a koráb­bi részvé­ny­es­től. Kétség esetén ez időigé­nyes lehet és megter­helő a válla­lat számára.

A felelős­ség egy eszkö­zü­gyl­et­ben a szerző­dés hatályá­tól függ. Ennek oka, hogy csak bizon­y­os kötelezett­sé­ge­ket vállal­nak, vagy a tárgya­kat konkré­tan leírják a tulaj­donsá­gaik­kal együtt (esetleg szakértői vélemé­ny­ek­kel is). Az új tulaj­do­nos csak az esetle­ge­sen átváll­alt kötelezett­sé­gekért felel, míg a többi kötelezett­sé­gért továb­bra is a régi tulaj­do­nos felel.

Előnyök/hátrányok a vevő és az eladó szempontjából

Az eladó szempontjá­ból a részvé­nyü­gyl­et különö­sen népszerű. Egyré­szt a részvé­nyü­gyl­et adóügyi szempontból általá­ban vonzóbb, másré­szt a múltból szárma­zó számos kötelezett­sé­get egyszerűb­ben lehet rendez­ni az ügylet részeként. Vállala­ti utódlás át kell adni. Ezt a pontot a “Részvé­nyü­gyl­et vs. eszkö­zü­gyl­et - Melyik adót kell fizet­ni? kapott. 

A felelős­ség átruhá­zá­sa így gyakran kényel­me­sebb az eladó számá­ra. A vevő azonban mindig megpró­bál­ja korlá­toz­ni az új tulaj­do­no­sként fennál­ló felelős­sé­gét az úgyneve­zett garan­ciá­lis záradé­kok révén.

Egy vevő számá­ra az eszkö­zü­gyl­et vonzóbb lehet.mert megvá­lasz­t­hat­ja, hogy a válla­lat mely részeit akarja megsze­rez­ni. Így a vállalat­nak csak a vonzó részeit lehet átven­ni. Ez nemcsak a felelős­sé­gi kocká­z­a­tot korlá­toz­za, hanem jelen­tő­sen leegyszerű­sí­ti a megszer­zett vállala­ti részek integrá­lá­sát az új anyavállalatba.

Előfor­dul­hat azonban, hogy a vevők­kel vagy beszál­lí­tók­kal kötött szerző­dé­se­ket a nullá­ról kell megköt­ni, mivel a koráb­bi szerző­dé­ses partner, a régi válla­lat nem került átvétel­re. Továb­bi előnyök a beruhá­zá­sok magas­abb és rövidebb értékcs­ök­ke­né­si lehető­sé­gei adózá­si szempontból.

Azonban a Az eszkö­zü­gyl­et nem lebec­sü­len­dő hátrá­nyaA keres­ke­del­mi jog szerint minden egyes eszközt dokumen­tál­ni és értékel­ni kell. Míg a részvé­nyü­gyl­et eseté­ben erre csak a megszer­zett részvé­ny­ek eseté­ben lenne szükség. Ez a részle­tes értékelés során problé­má­vá válhat, különö­sen az immate­riá­lis javak­kal kapcso­la­tos kiter­jedt ügyletek esetében.

A vagyonü­gyl­et másik hátrá­nya a fent említett jogvis­zon­yok átruhá­zá­sa lehet. Ezek - eltérő szabá­ly­o­zás hiányá­ban - a szerző­dő felek beleegye­zé­sé­től függnek. Lehet­nek olyan kiköté­sek is, amely­ek például rendkí­vü­li felmon­dá­si jogot bizto­sí­tanak az ügyfele­knek, ha a szerző­dő partner jogilag megvál­to­zik. Ehhez pedig az a kocká­zat társul, hogy az ügyfelek egy része rosszabb esetben el is fordul­hat az új tulajdonostól.

Az alacson­yabb költsé­gen kívül van egy olyan külön­le­ges forga­tó­könyv, amely­ben a részvé­nyü­gyl­et előnyös lehet a vevő számá­ra: A Egy verse­ny­társ felvá­sár­lá­sa. Ebben a forga­tó­könyv­ben a hangs­ú­ly a verse­ny­társ kiikta­tá­sán és ezáltal a saját piaci része­se­dés növelé­sén van. Ebben az esetben van értel­me az egész válla­lat átvételének.

Asset Deal - Share Deal - Milyen adók vonat­koz­nak rá?

Részvé­nyü­gyl­et esetén a jövede­le­ma­dó az eladót terhe­li, mivel a válla­lat eladá­sa a követ­ke­zők­kel jár Keres­ke­del­mi vagy üzleti tevéke­ny­ség­ből szárma­zó jövede­lem érintett. A pontos összeg azonban az eladó­tól függ. Ha az eladó egy társaság, akkor körül­be­lül 1,5 % várha­tó. Ha az eladó termés­ze­tes szemé­ly, az adóter­helés lénye­ge­sen magas­abb. Bár a Részle­ges jöved­ele­mel­já­rás 40 % adómen­tes az adóte­her 28 % körül van.

Másré­szt egy eszkö­zü­gyl­et eseté­ben egy a maximá­lis adóter­helés kb. 31,5 % a vállala­tok eseté­ben és legfel­jebb 47 % a termés­ze­tes szemé­ly­ek eseté­ben mint értékesítő.

Ezért, mielőtt egy Vállala­ti tranzak­ció Meg kell vizsgál­ni, hogy az adóter­hek csökken­té­se érdeké­ben nem kelle­ne-e továb­bi társasá­got alapítani. 

Milyen sajátos­sá­go­kat kell figyel­em­be venni egy eszkö­zü­gyl­ettel egybe­kö­tött GmbH-értéke­sí­tés esetén?

Egy GmbH eseté­ben is lehetsé­ges a vagyonü­gyl­et. A követ­ke­zőket kell azonban figyel­em­be venni: A GmbH-ban az ügyve­ze­tők jogosul­tak minden döntést rendes A részvé­ny­e­sek hozzá­já­rulá­sa nélküli jogügyl­etek elkés­zí­ten­dő. Az eszkö­zü­gyl­et terje­del­mé­től vagy a GmbH-megáll­a­po­dá­s­tól függően egy eszkö­zü­gyl­et a rendkí­vü­li jogügyl­etek közé tartoz­hat. Ebben az esetben a részvé­ny­e­sek hozzá­já­rulá­sa kötelező.

Milyen formai követel­mé­ny­e­ket kell betar­ta­ni a cégvá­sár­lá­si szerző­dé­sek esetében?

A formá­lis követel­mé­ny­ek a Válla­lat adásvé­te­li megáll­a­po­dás a betar­tan­dó szabá­ly­ok az adásvé­te­li szerző­dés hatályá­tól függnek. A válla­lat adásvé­te­li szerző­dé­se­ket elvileg infor­má­li­san is meg lehet kötni. A közjegy­zői okiratba foglalás azonban kötele­ző­vé válik, amint GmbH-részvé­ny­ek vagy ingat­la­nok átruhá­zá­sá­ra kerül sor. Ez azt jelen­ti, hogy egy GmbH eladá­sá­ra vonat­ko­zó részvé­nyü­gyl­etet közjegy­zői okiratba kell foglalni.

M&A tanác­sa­dás a megfelelő tranzak­ciós struk­túra kiválasztásához

A vállala­ti tranzak­ciók során hasznos szakértők­kel konzul­tál­ni. Különö­sen a megfelelő ügyleti struk­túra kiválasz­tá­sa van hatás­sal a jövőbe­li felelős­sé­gi kocká­z­a­to­kra, az adóter­hek­re és a vételár­ra. Ha elegen­dő idő áll rendel­ke­zés­re a terve­zett eladás­hoz, akkor a vevő számá­ra komoly előnyö­ket lehet kialakítani.

A M&A tanác­sa­dás többek között a követ­ke­ző kérdé­sek­ben ad tanácsot:

• Milyen felelős­sé­gi kocká­z­a­tok merül­nek fel?
• Milyen garan­ciá­kat nyújt az eladó?
• Milyen adóter­hek­kel lehet számolni?
• Hogyan lehet minima­li­zál­ni az adóterheket?
• Hogyan befolyá­sol­ják a meglé­vő irányí­tás­vál­tá­si záradé­kok a vételárat?
• Növel­he­tik-e továb­bi irányí­tás­vál­tá­si záradé­kok a jövőbe­ni vételárat?
• Milyen egyéb szabá­ly­o­kat kell figyel­em­be venni egy válla­lat eladásakor?
• Milyen árpré­mi­um indokol­ja az előnyös üzletszer­ke­zet feladását?

Átvilá­gí­tás - A kockázatértékelés 

A Due Diligence a vállala­ti tranzak­ció­ból eredő kocká­z­a­tok áttek­in­té­se. A legtöbb esetben az átvilá­gí­tás kérdés­ei­nek körét a vevő készí­ti elő. Nagyobb tranzak­ciók esetén az átvilá­gí­tást az eladó is megren­del­he­ti előze­te­sen. Előnyt jelent az átvilá­gí­tás legyen. A vevők­nek és az eladó­knak nagyon tudato­s­nak és körül­tek­in­tő­nek kell lenni­ük az értéke­sí­té­si folyamat­nak ezzel a nagyon fontos részé­vel kapcso­lat­ban, így mindkét irány­ból megvéd­ve magukat az eladás utáni jövőbe­li problémáktól.

Irányí­tás­vál­tá­si záradék - nem lebec­sü­len­dő hibaforrás

Annak ellené­re, hogy a vállala­ti tranzak­ciók száma az elmúlt években jelen­tő­sen megnőtt, a témakör a Irányí­tás­vál­to­zá­si záradé­kok újra és újra a feles­le­ges költségek miatt. Ha egy ilyen záradé­kot rögzí­te­nek egy szerző­dés­ben, akkor van felmon­dá­si jog, ha a válla­lat vagy a szerző­dé­sek felet­ti ellenőr­zés elszi­ge­tel­ten került átadás­ra. A szerző­dé­s­től függően egy ilyen záradék előny, de hátrá­ny is lehet az új tulaj­do­nos számára.

Fontos, hogy azono­sít­sa, ellenőriz­ze és szükség esetén beáraz­za az összes irányí­tás­vál­tá­si záradé­kot. A GDPR szerin­ti kibőví­tett speciá­lis jogok a vagyoná­truhá­zás során kerül­nek beillesz­tés­re, amely­ek kiter­jesz­tett védel­met bizto­sí­tanak a koráb­bi cég szerző­dé­ses partner­ei­nek jogai számára.

Keres­ke­del­mi ingat­la­nok speciá­lis szabá­lya, amely­et ki lehet használni

Különö­sen keres­ke­del­mi ingat­la­nok megszer­zé­se­kor hasznos eszköz lehet a vállala­ti tranzak­ció. Ha ugyanis a részvé­ny­ek legalább 94 %-jét eladják egy vállala­ti tranzak­ció során, akkor a Földf­or­gal­mi adó. Ez egy kisebb vagyon, különö­sen a város­köz­ponthoz közeli nagy ipari létesít­mé­ny­ek vagy iroda­há­zak eseté­ben. Ezért lehet értel­me, hogy egy megfelelő épüle­tek­kel rendel­ke­ző céget részvé­nyü­gyl­ettel kivásároljon.

Alapo­san meg kell azonban vizsgál­ni, hogy milyen továb­bi kocká­z­a­to­kat vásárol­nak be. Egy figyel­mes eladó profi­tál­hat ebből a szabá­ly­o­zás­ból, hiszen a megspórolt adóter­het előre hozzá lehet adni az árhoz.

Követ­kez­te­tés: Mikor melyik szerző­dé­si struk­túrát kell választani?

Ha a részvé­ny- vagy eszkö­zü­gyl­et mellett szóló érveket össze­fo­glal­juk, a követ­ke­ző követ­kez­te­tés adódik:

Ez attól függ, hogy a vevő és az eladó hogyan látja a helyze­tet. Ha a jogi és/vagy adóop­ti­ma­li­zá­lás vagy a kocká­z­a­tok kerül­nek előtér­be, akkor a döntést ideje­korán meg kell hozni.

Ugyan­ak­kor mindig figyel­em­be kell venni az egyéni helyze­tet. Ezért minden vállal­ko­zónak nyitott­nak kell lennie mindkét struk­túra iránt. Kétség esetén az előnyök és hátrá­n­yok árpré­mi­um­mal vagy árengedmén­nyel ellen­sú­ly­oz­ha­tók. Különö­sen a Az össze­tett vállala­ti tranzak­ciók­hoz külső tanác­sa­dónak kell tanác­sot adni..

Végül is a témával rends­ze­re­sen foglal­ko­zó szakértők nemcsak az adók megtaka­rí­tá­sá­ban segíte­nek, hanem a tárgyalá­sok lefoly­ta­tá­sá­ban és a kompro­miss­zu­mok megtalá­lá­sá­ban is tapasz­talat­tal rendel­kez­nek. Végül is a nap végén mindkét félnek jól kell éreznie magát a szerződésben.