Vállala­térté­kelés: Ez azt mutat­ja meg, hogy menny­it ér az Ön vállalata.

A vállal­ko­zók mintegy 70 % száza­lé­ka túl magas­ra becsü­li vállal­ko­zá­sa értékét. Ezzel a számad­at­tal Ingo Claus, a KERN ? Unternehmens­nachfolge ? nyitot­ta meg az IHK Osnabrück­ben tartott előadá­sát a vállala­ti érték­bec­s­lés témájá­ban. Emsland ? Grafschaft Bentheimben.

Ez a túlbec­s­lés a gyakor­lat­ban gyakran súlyos követ­kez­mé­ny­ek­kel jár. Egy válla­lat terve­zett eladá­sa esetén a túl magas értékelés gyakran vezet túlzott árelvá­rá­sok­hoz, és így egy A válla­lat eladhat­atlan­sá­ga.

Dióhé­j­ban: Hogyan számít­ják ki a vállala­ti értéket?

• A teljes válla­lat vagy a válla­lat egy részé­nek értékét a vállala­térté­kelés határoz­za meg.

• Anyagi értékek, mint például Jármű­park, gépek és földte­rü­let, valami­nt az immate­riá­lis javak, mint pl. Know-how, márka, szaba­d­al­mak és a szemé­ly­zet tapasz­tala­tát értékelik.

• A külön­bö­ző értékelé­si módsze­rek figyel­em­be veszik mind a válla­lat lénye­gét, mind pedig a múltbe­li bevéte­lek alapján a jövőre vonat­ko­zó előrejelzést.

• A cégérté­kelés elengedhetet­len a továb­bi tárgyalá­sok­hoz - például a jogutód­lás­hoz. Igaz, hogy ez nem azonos a végső vételár­ralde fontos alapja a Cégela­dás.

• A számí­tás­nak külön­bö­ző módsze­rei vannak, amely­e­knek egyéni előny­ei és hátrá­n­yai vannak. A jól érvényes cégérté­kelés­sel megha­tá­ro­zott vételárf­oly­o­só tárgyalá­si keretet kínál.

• A Az aktivált jövedele­mérték-módszer Németor­szág­ban egyre inkább elfoga­dottá vált.

Vállala­ti érték kiszámítása

Egy első módszert keres egy válla­lat értéké­nek becslé­sé­re? Cégérték-kalkulá­tor­unk segít­sé­gé­vel gyorsan és egyszerűen kiszá­mít­hat­ja egy válla­lat értékét külön­bö­ző pénzü­gyi mutatók és kulcss­zá­mok alapján.

A kalkulá­tor haszná­la­tá­hoz egyszerűen adja meg a szüksé­ges adato­kat a megfelelő mezők­ben, és hagyja, hogy az eszköz elvégez­ze Ön helyett a számításokat.

A kalkulá­tor intui­tív felhaszná­lói felüle­tet kínál, és külön­bö­ző ténye­zőket, például a nyere­sé­get és az ipará­gat figyel­em­be véve ad egy kezde­ti becslést a válla­lat értékéről.

Hadd beszél­jük meg az Ön vállal­ko­zá­sá­nak értékét egy ingyenes kezde­ti konzul­tá­ció keretében. 

Mi a vállala­ti érték

A vállala­ti érték egy válla­lat összes tárgyi és immate­riá­lis eszkö­zé­nek szubjek­tív értékelé­se. Ez szolgál tárgyalá­si alapként Vállala­ti tranzak­ciókde használ­ha­tó A hosszú távú vállala­ti straté­gia kulcsfi­gurá­ja tálalni.

Egy válla­lat értéke azonban nem korlá­to­zó­dik az összes eszköz össze­gé­re. A A válla­lat piaci pozíció­ja, jó hírneve vagy sziner­giák is értékel­ni kell. Erre nincs szabvá­n­y­os képlet, hanem az értékelő egyéni mérle­gelé­sé­től függ. 

Ha a Vállala­ti érték kiszá­mí­tá­sa Ha egy válla­lat értékét szeret­né megbec­sül­ni, külön­bö­ző model­lezé­si módsze­rek segíthet­nek, de nem minden módszer alkal­mas minden helyzet­re. Ráadá­sul minden módszer szubjek­tív felté­te­le­zé­se­ken alapul.

Ezért a vevők és az eladók ugyana­zon vállala­ti adatok ellené­re eltérő vállala­ti értékek­re jutnak. Még a tőzsdén jegyzett vállala­tok eladá­sa­kor is a piaci kapita­li­zá­ció felet­ti eladá­si árakat tárgyal­ják, bár ez a válla­lat értéké­nek legjobb becslése.

Túlzott vételár az ún. szív-vér vissza­té­rés miatt

Míg a vállal­ko­zók nemcsak a tárgyi eszköz­ö­ket, hanem a munkát, a szívü­ket és a lelkü­ket is értéke­lik.befek­te­tett a vállalat­ba, a felvá­sár­ló elsősor­ban arra gondol, hogy a jövőben milyen nyere­sé­get tud termel­ni a vállalat­ból. E külön­bö­ző nézőpont miatt a két fél gyakran nagyon eltérő követ­kez­te­té­sek­re jut.

A keres­ke­dő nem fizet semmit a múltért!

Sok vállal­ko­zónak nehéz­sé­get okoz, hogy legalább a követ­ke­ző három évre vonat­ko­zó terve­zé­si nyilat­ko­za­tot készít­sen. Ez a kitek­in­tés azonban nagyon fontos, mert igaz: az üzletem­ber semmit sem fizet a múltért!

Még ha A vállala­ti érték és a vételár nem ugyanaz nagyon szoros kapcso­lat van. A tőkésí­tett jövedele­mérték hiteles leveze­té­se tehát nemcsak a vételár­kö­ve­telés megha­tá­ro­zá­sá­ra szolgál, hanem a tárgyalá­sok megkön­nyí­té­sé­re is. Vonzó vételár érvény­e­sí­té­se.

Egyéb­ként lehetsé­ges a válla­lat értéké­nek növelé­se. Olvas­son erről:

Hogyan növel­he­ti vállal­ko­zá­sa értékét és hogyan készül­het fel az üzleti utódlásra?

Az értékelé­si módsze­rek áttekintése

A vállala­térté­kelé­si eljárá­so­kat többfé­lekép­pen lehet osztá­ly­oz­ni. Egyré­szt megkü­lön­böz­te­the­tünk a válla­lat folyta­tá­sá­ra vagy megszű­né­sé­re vonat­ko­zó üzleti értékelést. A társaság megszű­né­se esetén a Felszá­molá­si érték mint a Anyagérték-módsze­rek kell használni.

Továb­bá az értékelé­sek­hez külön­bö­ző adata­l­apot lehet használ­ni. A nettó eszkö­zérték módszer mérle­ga­da­to­kat használ erre a célra, míg a tőkésí­tett nyere­sé­gérték és a Diszkon­tált cash flow módsze­rek Használ­ja a P&L adatait.

Annak érdeké­ben, hogy egy hihető és egyút­tal hihető megalapo­zott vételár-követelés A poten­ciá­lis vevők­kel való közel­gő tárgyalá­so­kra való felkés­zülés­hez profess­zioná­lis cégérté­kelés­re van szükség.

A legtöbb esetben a vállal­ko­zó­knak nincs, vagy rossz elkép­zelé­sük van arról, hogy az elide­gení­té­si bevéte­lek milyen mérté­kűek lehet­nek a vállal­ko­zá­suk számá­ra. Emellett fontos, hogy az értékelé­si módsze­re­knél áttek­in­tést tarts­unk a megha­tá­ro­zó tényezőkről:

Előre tekin­tés az aktivált nyere­ség módszer segítségével

A nettó eszkö­zérték és a szorzó módszer mellett a tőkésí­tett nyere­ség módsze­rét is alkal­maz­zák, különö­sen a németor­szá­gi vállala­tok értékelé­sé­nél. Ez egy A vállal­ko­zá­sok, a kamarák és az adóha­tósá­gok által elfoga­dott eljárásamely a múltbe­li eredmé­ny­e­ket kiiga­zít­ja a válla­lat értéké­nek kiszá­mí­tá­sa­kor annak érdeké­ben, hogy a későb­biek­ben a lehető legvalós­zí­nűbb jövőbe­li fejlő­dést prognosztizálja.

Ennek az az oka, hogy az aktivált nyere­ség módszer eredmé­ny­ei alapve­tően egy a jövőbe­ni többle­tek lehető legob­jek­tí­vebb becslé­se a válla­lat. Ezt követően a realisz­ti­kus kocká­z­a­térté­kelés különö­sen fontos a tőkésí­té­si kamat­láb meghatározásához.

Az adóhi­vat­al elfog­ad­ja a jövede­lem tőkésí­té­sé­nek konklu­zív megközelítését

Az adóhi­vat­al általá­ban elfog­ad­ja a tőkésí­tett jövede­lem módszer szerin­ti végle­ges érték­bec­s­lést, és így jó alter­na­tí­vá­ja az értékelé­si törvé­ny (BewG) 199. §-ában megha­tá­ro­zott módszer­nek” - hangs­ú­ly­oz­za a követ­ke­zőket Ingo Claus. A válla­lat értéke így inkább a piaci érték­hez igazo­dik. Ennek oka, hogy az ebből eredő alacson­yabb adóter­hek vagy a társör­ö­kös­ök­kel szembeni alacson­yabb végkielé­gí­té­si összegek így kisebb pénzü­gyi terhet jelen­ten­ek az átruhá­zan­dó vállala­tok számára.

Példa a tőkésí­tett jövede­lem érték módsze­ré­nek kiszámítására

A példa szerin­ti GmbH válla­lat értékét a tőkésí­tett nyere­sé­gérték módszer segít­sé­gé­vel kell megbecsülni.

A követ­ke­ző vállala­ti adatok állnak rendelkezésre:

• Éves többlet (1-5. időszak): 100, 105, 115, 125, 130

• Éves többlet a 6. perió­dus­tól: 130, évi 2,5 % növekedéssel.

• Kocká­z­at­tal korri­gált diszkon­trá­ta: 6,5 %

Ez a követ­ke­ző számí­tást eredményezi:

• Az éves többle­tek diszkon­tá­lá­sa a 6. évtől:

130 / (0,065 ? 0,025) = 3250 EURÓ

3250/ 1,065^5 = 2372,11 EUR

• Az éves többle­tek diszkon­tá­lá­sa (1-5. időszak):

100/1,065 + 105/1,065^2 + 115/1,065^3 + 125/1,065^4 + 130/1,065^5 = 473,72 EUR

• Vállala­ti érték = 473,72 + 2372,11 = 2845,83 EUR

Az aktivált nyere­ség módszer előny­ei és hátrányai

A nettó eszkö­zérték módszer

A nettó eszkö­zérték kiszá­mít­ha­tó a vállal­ko­zás folyta­tá­sá­ra vagy felszá­molá­sá­ra. Az utóbbi esetben a felszá­molá­si értéket kell kiszá­mí­ta­ni. A felszá­molá­si érték kiszá­mí­tá­sá­hoz a követ­ke­zők­re van szükség Az összes elismert és el nem ismert eszköz valós értékei össze­ad­va és minden fennál­ló kötelezett­sé­get le kell vonni, mivel ezeket az értéke­sí­tés­ből szárma­zó bevétel­ből kell kiszolgálni.

Ezenkí­vül le kell vonni a felszá­molás során felme­rült összes költsé­get. A A nettó eszkö­zérték módszer előnye, hogy viszo­nylag egyszerűen kiszá­mít­ha­tó az érték egy válla­lat felszá­molá­sa. Ezen túlmenően ez az értékelé­si módszer szolgál­hat a vállala­ti érték alsó határérté­keként a vállal­ko­zás folyta­tá­sa esetén.

A tényle­ges eszkö­zérték vagy a vállal­ko­zás folyta­tá­sá­nak stati­ká­ja nem a válla­lat felbom­lá­sá­nak felté­te­le­zé­sén alapul. Ez Ez a követ­ke­ző alter­na­tív költsé­gelem­zés: Az üzlet értéke megegye­zik azzal a költség­gel, amely az üzlet pontos másola­tá­nak létre­hozá­sa­kor felme­rül­ne. Tehát ha egy egyenérté­kű ingatlan­nal egyenérté­kű ingat­lant és egyenérté­kű gépek­kel egyenérté­kű ingat­lant vásárolnának.

Ez azt jelen­ti, hogy a nettó eszkö­zérték a követ­ke­ző­kön alapul A mérleg­ben kimuta­tott eszköz­ök pótlá­si értéke és a mérle­gen kívüli eszközökről.

A helyreál­lí­tá­si értéket meg kell külön­böz­tet­ni a felszá­molá­si érték­től. Ez utóbbi a vállal­ko­zás felbom­lá­sá­ból és az azt követő Az egyes elemek értéke­sí­té­se.

A felszá­molá­si érték annak az össze­gnek felel meg, amely a válla­lat feldara­bolá­sá­val és az azt követő egyedi értéke­sí­tés­sel elérhető.

A nem üzemelő eszköz­ök likvi­dá­ciós értéke ezenfe­lül elszá­mol­ha­tó és a kölcsön­vett tőkét le kell vonni. Az eszkö­zérték-módszer előnye az is, hogy a vállal­ko­zás folyta­tá­sát felté­te­le­zi, ami a legtöbb vállala­ti tranzak­ció eseté­ben így van.

Egy fontos ténye­zőt azonban nem vesznek figyel­em­be: a régi válla­lat “know-how-ja. Mivel a munkaf­oly­ama­to­kat és az ezeken a gépeken tapasz­talat­tal rendel­ke­ző képzett szemé­ly­ze­tet nem lehet sem lemásol­ni, sem értékelni.

A nettó eszkö­zérték módszer előny­ei és hátrányai

Diszkon­tált cash flow módszer (DCF-módszer)

A diszkon­tált cash flow módszer­ben a válla­lat értékelé­sé­nek kiinduló­pontjaként a szabad (rendel­ke­zés­re álló) cash flow-kat használ­ják. A vállala­ti érték a szabad cash flow-k össze­gé­nek felel meg, kocká­za­ti szempontból megfelelő kamat­láb­bal diszkontálva.

A szabad pénzá­ram­lá­sok becslé­sé­hez a követ­ke­ző évek üzleti tervei külön-külön is elkés­zí­the­tők. Alter­na­tí­vaként a Érték­ge­nerá­tor­ok Rappa­port-folyamat alkal­maz­ha­tó. Itt a jelen­le­gi Olyan adatok, mint a forga­lom, az értéke­sí­tés megté­rülé­se és a működő­tőke-befek­te­tés. és a forga­lom becsült jövőbe­li növekedése.

A DCF-módszer 2- vagy 3-fázisú model­lek­ben alkal­maz­ha­tó. Az első fázis­ban a követ­ke­ző 5-10 évre vonat­ko­zó cash flow-kat egyedi­leg becsü­lik meg. Az utolsó fázis­ban állan­dó szabad pénzá­ram­lást vagy állan­dó növeke­dés­sel járó pénzá­ram­lást feltételezünk.

A 3 fázisú modell­ben a köztes fázis célja, hogy hihetően model­lez­ze az utolsó terve­zett fázis és a marad­vá­nyérték fázis közöt­ti átmene­tet. Ez általá­ban egy lineá­ris vagy A pénzá­ram­lá­sok exponen­ciá­lis diffú­zió­ja 3-5 év alatt kiment.

A A diszkon­tált cash flow módsze­rek előny­ei az, hogy a jelen­le­gi vállala­ti adato­kon alapul. Ez a lehető legjob­ban model­lezi a kiindulá­si helyze­tet. A vállala­ti érték azonban erősen függ 2 ténye­ző­től, a kocká­z­at­nak megfelelő diszkon­trá­tá­tól és a szabad pénzá­ram­lás­ok­tól az első fázis­ban. Ezek helyte­len becslé­se nagy eltéré­sek­hez vezet. 

A diszkon­tált cash flow módszer előny­ei és hátrányai

Szorzó eljárás

A szorzó módszer a vállala­ti érték durva becslé­se. Itt a A tőzsdei érték és a koráb­bi vállala­ti tranzak­ciók elemzé­se és a mérleg­mu­ta­tók­hoz kapcsoló­dóan. Így alakul­tak ki a közös szorzók. A helyes szorzó pontos megha­tá­ro­zá­sá­hoz csak az össze­ha­son­lít­ha­tó vállala­tok vállala­ti tranzak­cióit használják.

Ezek a módsze­rek különö­sen alkal­ma­sak egy Plauzi­bi­li­tás-ellenőr­zés a más módszerek­kel számí­tott vállala­ti érték. Minda­zonál­tal a nyilvá­no­san elérhe­tő szorzók mindig csak a múltbe­li tranzak­ciók értékelé­si folyo­sóit képvi­selik. Mivel egy válla­lat nem tetsző­le­ge­sen össze­ha­son­lít­ha­tó, a szorzó­val törté­nő értékelést megelő­zően megfelelő kiiga­zí­tá­so­kat és plauzi­bi­li­tá­si ellenőr­zé­se­ket kell végez­ni. Ezt figyel­em­be kell venni.

A szorzós­zá­mos módszer előny­ei és hátrányai

A kocká­za­ti tőke módszer

Az induló vállal­ko­zá­sok a kocká­za­ti tőke módsze­ré­vel értékel­he­tők. A E vállala­tok értéke az új koncep­ciók és technoló­giák fejlesz­té­sé­ben rejlik.nem eszköz­ök­ben, értéke­sí­tés­ben vagy pozitív pénzf­or­ga­lom­ban. Ezért a koráb­bi értékelé­si eljárá­sok nem alkalmazhatók.

Ezért a válla­lat értékét először egy olyan időpontban számít­ják ki, amikor az össze­ha­son­lít­ha­tó más vállala­tok­kal, például 10 év múlva. Ezt a vállala­ti értéket ezután a felté­te­le­zett időtart­am­ra diszkon­tál­ják. Ugyan­ak­kor magas­abb diszkon­trá­tát alkal­maz­nak, mint az inkum­bensek eseté­ben, mivel a kocká­zat sokkal magasabb.

Mivel a számok nélküli értékelés gyakran nem lehet célori­en­tált, a német nyelvű orszá­gok­ban gyakran mellő­zik a kocká­za­ti tőkemóds­zert, és helyet­te a fent ismer­te­tett DCF-módszert alkalmazzák.

A kocká­za­ti tőkemóds­zer előny­ei és hátrányai

Vállala­térté­kelés az IDW elvei szerint

Az iparág­ban szoká­sos szorzók gyakran nem elegen­dőek egy válla­lat értéké­nek megha­tá­ro­zá­sá­hoz, mivel nem az egyedi esetre szabot­tak és gyakran elavul­tak. Az érték megha­tá­ro­zá­sá­hoz Vállala­térté­kelés a Németor­szá­gi Könyv­vi­zsgá­lói Intézet (IDW) elemez­zük az elmúlt három pénzü­gyi év éves beszá­molóit, és a vállala­ti terve­zés segít­sé­gé­vel létre­hoz­zuk a jövedelemértéket.

Az aktivált nyere­ség értéke megegye­zik az értékelé­si időpon­tra diszkon­tált jövőbe­ni felosz­t­ha­tó nyere­ség­gel. A diszkon­tá­lást a megfelelő vállal­ko­zói kocká­z­a­thoz igazí­tott kamat­láb­bal végzik.

Az IDW alapel­vei az IDW-S1 = jövedelem­tőké­sí­té­si megkö­ze­lí­tés. Ez az adóhi­vat­al által elfoga­dott üzleti értékelé­si módszer, és kizár­ja a szorzós­zá­mos értékelés tipikus hibáit egy megbíz­ha­tó IDW-S1 által.

Értékelés KKV

A KKV-kutató Intézet (IfM) adatai szerint Németor­szág­ban évente több mint 20 000 kkv szembesül megold­at­lan Vállala­ti utódlás szembesült. Ha ön is meg akarja változ­tat­ni a Válla­lat eladá­sa a szabá­ly­o­zott jogutód­lás felé vezető első lépés­nek a válla­lat megalapo­zott értékelé­sé­nek kell lennie.

Mivel az érték­meg­ha­tá­ro­zá­si módszere­ket analóg módon alkal­maz­zák a nagy- és kisváll­al­ko­zá­so­kra, felme­rül a kérdés, hogy nem van-e néhány Kicsi, de döntő külön­bségek a kkv-k értékelé­sé­ben ad.

Minősé­gi jellemzők

A nagyvállalat­ok­tól való megkü­lön­böz­te­tés nem csak a kulcss­zá­mok és pénzü­gyi paramé­te­rek alapján törté­nik. Ez azt jelen­ti, hogy A kkv-knak van néhány nagyon sajátos jellem­ző­jeamely­ek jól működ­nek Ihlau, Duscha, Gödecke: A kkv-k értékelé­sé­nek sajátos­sá­gai (6. oldal és azt követő oldalak). le kell írni. Ezt követően a jellem­zőket az üzleti modell, a tulaj­do­nos, az infor­má­ció és a finan­szí­ro­zás 4 terüle­té­re kell felosztani.

Például az egyik elemi külön­bség a nagyvállala­tok­hoz képest az, hogy a a tőkepia­choz való korlá­to­zott hozzá­fé­rés és a gyakran alacso­ny saját tőke aránya. Emellett a tulaj­do­no­sok erős befolyá­sa és a diver­zi­fi­ká­ció hiánya. Az egyszerű­sí­tett számvi­te­li folyama­tok vagy a vállala­ti terve­zés hiánya vagy az egyszerű­sí­tett kontrol­ling hozza felszín­re a döntő különbségeket.

Minde­zek fényé­ben termés­ze­te­sen még inkább felme­rül a kérdés, hogy a A kkv-k üzleti értékelé­se nem külön­bö­zik alapve­tően kell/kellene.

A kkv-k üzleti értékelése

A oldalon. Moxter 1983, 123. o. az “Értékel­ni azt jelen­ti, hogy össze­ha­son­lí­ta­ni” kifeje­zés jelenik meg. Ez minden üzleti értékelés alapel­ve. Ez például azt jelen­ti, hogy össze­ha­son­lít­juk a hason­ló eszköz­ök megfi­gyel­he­tő árait vagy hozamait. Ponto­san ezen a ponton A nagyvállala­tok értékelé­se azonban eltér. Nem a módszer­t­an­ban, hanem a komplexitásban.

Termés­ze­te­sen a csopor­tos értékelés rendkí­vül össze­tett és minden, csak nem triviá­lis. Az össze­ha­son­lí­tó értékek hiánya miatt a kkv-k értékelé­se nem kevés­bé össze­tett. Gyakran igen speciá­lis és sajátos jellem­zőik miatt különö­sen a kkv-k csak nagyon korlá­to­zot­tan hason­lít­ha­tók össze a felhasznált össze­ha­son­lít­ha­tó vállalatokkal.

Németor­szág­ban a kkv-k eseté­ben a tőkésí­tett jövede­lem módszer vált elfoga­dottá. Ennek alapja az adott értékelé­si alkalom ebben a környe­zet­ben. Ellen­tét­ben a tranzak­ciós környe­zet­tel, ahol többny­ire a DCF bruttó módszert alkal­maz­zák, egy kkv eseté­ben az értékelé­si alkalom gyakran egy folyamat­ban lévő üzleti utódlás.

Ebben a keret­ben magától értető­dő, hogy egy hangelem­zés és a kkv külön­le­ges körül­mé­ny­eit figyel­em­be veszik. A hangs­ú­ly itt a követ­ke­zők­re helye­ző­dik A jövőben elérhe­tő bevéte­lek megha­tá­ro­zá­sa (figyel­em­be véve az új vagy régi tulaj­do­no­so­kat) és egy megfelelő kocká­z­at­tal egyenérté­kű tőkésí­té­si rátát.

A válla­lat ára végső soron a keres­let és a kínálat, és termés­ze­te­sen a jól irányí­tott tárgyalá­sok eredménye.

Tipikus hibák az üzleti értékelés során

Az üzleti értékelé­sek során gyorsan előfor­dul­hat­nak hibák. A tipikus hibák három hibafor­rás­ra vezethe­tők vissza.

Az inkon­zi­sz­tens adatok használata:

• Inkon­zi­sz­tens adatok haszná­la­ta (pl. valós és nominá­lis értékek keveredése)
• A közvetett/számított adatok haszná­la­ta hamis függő­sé­gek­hez vezet (pl. az értékcs­ök­ke­nés, a kamat és az oszta­lék nem függ közvet­le­nül a forgalomtól).

A követ­ke­ző ténye­zőket gyakran elhan­ya­gol­ják a diszkon­tá­lás során:

• Eltérő kocká­z­at­mentes kamat­lá­bak hosszabb és rövidebb idősza­kok esetén
• A biztos és bizony­talan pénzá­ram­lá­sok és azok helyes diszkon­trá­tá­ja közöt­ti különbségtétel

Model­lezé­si hiba:

• Az értékelé­si modell nem illeszke­dik a jövőbe­li vállala­ti stratégiához
• Az értékelé­si modell nem felel meg az össze­ha­son­lít­ha­tó vállalatoknak
• A vállala­térté­kelés csak egy forga­tó­köny­v­re készül, érzéke­ny­sé­gi elemzés és Monte Carlo szimulá­ció nem kerül alkalmazásra.

Követ­kez­te­tés

Ha Önnek megfelelő cégérté­kelés­re van szüksé­ge, például a Cégvá­sár­lásminden­kép­pen olvas­sa el a Határoz­za meg az értékelés célja­it, és válass­za ki az értékelés céljá­nak megfelelő módszert.. Mint megtud­ta, nagy külön­bségek vannak a kkv-k, a nagyvállala­tok és az induló vállal­ko­zá­sok értékelésében.

Csalá­di vállal­ko­zá­sok eseté­ben az üzleti értékelés megha­tá­ro­zá­sa a tőkésí­tett nyere­sé­gérték módszer alapján sok esetben értel­mes. Szíve­sen segítünk Önnek ebben a fontos témában.