Amikor egy vállalatot eladnak, a vevőnek a szakember- és szakértőhiány idején nagy érdeke fűződik az alkalmazottakhoz. Ezért a vevők rendszeresen igyekeznek a vállalat adásvételi szerződésébe belefoglalni az eladó garanciális ígéretét a kulcsfontosságú alkalmazottak hollétére vonatkozóan. De mennyit ér a munkavállaló? Egyáltalán pénzben kifejezhető-e a munkavállaló értéke?
A probléma szemléltetésére egy eszközügyletet fogunk példaként használni. Tegyük fel, hogy a “Code 01 GmbH” informatikai vállalat meg akar válni egy részlegétől. A leválasztandó “IT Services” üzletágat egy eszközügylet keretében egy stratégiai befektetőnek kívánják eladni. Az eladandó eszközöket ennek megfelelően határozzuk meg. Példánkban ezek a következők
- Karbantartási és szolgáltatási szerződések
- A leválasztandó egység földterülete és épületei (fióktelep)
- 10 A szerződések teljesítéséhez szükséges alkalmazottak
- 2 alkalmazott az értékesítés és a projektmenedzsment területén
A dolgok természetéből adódik, hogy a munkavállalók átállása nem történhet meg a tudtuk és beleegyezésük nélkül. Végül is az embereket nem lehet egyszerűen eladni. Ennek megfelelően felmerül a kérdés, hogy a vevő hogyan tudja biztosítani a vállalat legfontosabb alkalmazottainak megtartását. Mit jelent számára anyagilag, ha egy alkalmazott megtagadja a beleegyezését? Vagy az átadás után beadja a felmondását? Ez a kérdés:
Mennyit ér a munkavállaló?
Az immateriális javak értékelésével foglalkozó szakirodalomban többféle megközelítés is található erre vonatkozóan, és érdemes ezeket közelebbről is megvizsgálni. Esetünkben azonban természetesen csak a monetáris módszereket fogjuk vizsgálni. Itt két megközelítést kell megkülönböztetni: A költségorientált és a jövedelemérték-orientált megközelítéseket. Azoknak, akik szeretnék részletesen áttekinteni az eljárásokat és a témakört, ajánlom ezt Kasperzak és Nestler könyve.
A gyakorlatban a költségorientált módszerek érvényesültek. Különösen a csereköltségeken alapuló költségorientált megközelítés nagyon népszerű.
Költségalapú megközelítés helyettesítési költségekkel
A munkavállaló helyettesítési költsége a három tételből tevődik össze:
- Beszerzési költségek
- Képzési költségek
- Elbocsátási költségek
Esettanulmányunkban az elbocsátási költségeket kihagyhatjuk belőle. Hiszen a vevőnek nem áll szándékában kidobni az ajtón a fontos alkalmazottakat.
Nézzük a beszerzési költségeket. Ezek közvetlen és közvetett költségekre oszlanak. A közvetlen költségek közé tartozik például a toborzás, kiválasztás, felvétel és alkalmazás. Következésképpen a közvetett költségek a belső költségek, például az előléptetés (a munkavállaló motiválása).
A képzési költségek analóg módon közvetlen és közvetett költségekre oszlanak. Itt a közvetlen költségek a formális képzéshez, oktatáshoz vagy munkahelyi képzéshez kapcsolódnak. A közvetett költségeket az oktató generálja, akinek időt kell rendelkezésre bocsátania.
Kezdeti példánkban következésképpen elvégezhetjük ezt a számítást:
A számítás szerint: A vevőnek 119 152 EUR-t kellene felvennie, ha a teljes munkaerőt (az összes munkavállalói eszközt) fel kellene vennie távozás esetén, hogy visszaállítsa az eredeti állapotot. Természetesen több mint kétséges, hogy a vállalkozás az összes alkalmazott távozása esetén még működne. A számítások szerint a folyamat jó 5 hónapot venne igénybe. A teljes számítás az összes alkalmazottra vonatkozóan meglehetősen elméleti. Valószínűbb, hogy az átmenet során egy-két alkalmazott fog felmondani - ritkán az összes. Ebben az esetben a vevő könnyen kiszámíthatja a számára fontosnak tűnő eszközök értékcsökkenését. Sőt, ezt írásban is rögzítheti, például garancia formájában.
Mint minden értékelési eljárásra, ez vonatkozik ezeknek a fontos, immateriális javaknak az értékelésére is: A végső árat a kereslet és a kínálat határozza meg.
Tippek a további olvasáshoz:
Üzletértékesítés vs. ingatlanértékesítés
Tanácsadói csapdák az üzleti utódlás folyamatában
Az üzleti utódlás vagy az M&A projekt költségei
Miről ismeri fel a jó hírű üzletértékesítési tanácsadót?
Vállalat eladása az IT-iparban
Alternatívák a tranzakciós tárgyalások során
Vállalati érték kiszámítása KKV
A vállalkozói vészcsomag 5 legfontosabb tartalma
Mekkora a munkavállalók láthatatlan tőkéjének értéke egy vállalat eladásakor?
Valójában ki lehet számítani egy alkalmazott pénzbeli értékét. Ennek vannak költségorientált és jövedelemérték-orientált megközelítései. A gyakorlatban a helyettesítési költségeken alapuló költségorientált megközelítés bizonyult különösen hatékonynak. Ez a megközelítés három költségtényezőn alapul: A beszerzési költségek közé tartozik az új munkavállaló toborzása, kiválasztása, felvétele és alkalmazása. A képzési költségek magukban foglalják a munkavállaló egyenértékű szintre történő képzésének összes költségét. Az elbocsátási költségek a mi esetünkben lényegtelenek. Hiszen a vevőnek nem áll szándékában megválni tőlük.
Különösen a szakképzett munkaerő hiánya teszi a munkavállalókat fontos eszközzé. Itt a kereslet és kínálat egyszerű elve érvényesül. Ehhez jönnek még az új munkaerő felvételének magas költségei.