Emberek a konferenciaasztalnál kék háttér mögött, amelyen árcédula szimbólum látható

Cégela­dás: Menny­it ér a munkavállaló?

Amikor egy vállala­tot eladnak, a vevőnek a szakem­ber- és szakértőhiá­ny idején nagy érdeke fűződik az alkal­ma­zot­tak­hoz. Ezért a vevők rends­ze­re­sen igyekez­nek a válla­lat adásvé­te­li szerző­dé­sé­be belefo­glal­ni az eladó garan­ciá­lis ígére­tét a kulcs­fon­tos­sá­gú alkal­ma­zot­tak hollé­té­re vonat­ko­zóan. De menny­it ér a munka­váll­aló? Egyál­talán pénzben kifejez­he­tő-e a munka­váll­aló értéke?

A problé­ma szemlél­te­té­sé­re egy eszkö­zü­gyl­etet fogunk példaként használ­ni. Tegyük fel, hogy a “Code 01 GmbH” infor­ma­ti­kai válla­lat meg akar válni egy részle­gé­től. A leválasz­tan­dó “IT Services” üzletá­gat egy eszkö­zü­gyl­et kereté­ben egy straté­giai befek­te­tő­nek kíván­ják eladni. Az eladan­dó eszköz­ö­ket ennek megfelelően határoz­zuk meg. Példánk­ban ezek a következők

  • Karbant­ar­tá­si és szolgál­ta­tá­si szerződések
  • A leválasz­tan­dó egység földte­rü­le­te és épüle­tei (fiókte­lep)
  • 10 A szerző­dé­sek telje­sí­té­sé­hez szüksé­ges alkalmazottak
  • 2 alkal­ma­zott az értéke­sí­tés és a projekt­me­n­edzsment területén

A dolgok termés­ze­té­ből adódik, hogy a munka­váll­alók átállá­sa nem történ­het meg a tudtuk és beleegye­zé­sük nélkül. Végül is az embere­ket nem lehet egyszerűen eladni. Ennek megfelelően felme­rül a kérdés, hogy a vevő hogyan tudja bizto­sí­ta­ni a válla­lat legfon­tosabb alkal­ma­zot­tainak megtar­tá­sát. Mit jelent számá­ra anyagi­lag, ha egy alkal­ma­zott megtag­ad­ja a beleegye­zé­sét? Vagy az átadás után beadja a felmon­dá­sát? Ez a kérdés:

Menny­it ér a munkavállaló?

Az immate­riá­lis javak értékelé­sé­vel foglal­ko­zó szaki­ro­da­lom­ban többfé­le megkö­ze­lí­tés is talál­ha­tó erre vonat­ko­zóan, és érdemes ezeket közeleb­bről is megvi­zsgál­ni. Esetünk­ben azonban termés­ze­te­sen csak a monetá­ris módszere­ket fogjuk vizsgál­ni. Itt két megkö­ze­lí­tést kell megkü­lön­böz­tet­ni: A költsé­go­ri­en­tált és a jövedele­mérték-orien­tált megkö­ze­lí­té­se­ket. Azoknak, akik szeret­nék részle­te­sen áttek­in­te­ni az eljárá­so­kat és a témak­ört, ajánlom ezt Kasperzak és Nestler könyve.

A gyakor­lat­ban a költsé­go­ri­en­tált módsze­rek érvény­e­sül­tek. Különö­sen a csere­költ­sé­ge­ken alapuló költsé­go­ri­en­tált megkö­ze­lí­tés nagyon népszerű.

Költsé­ga­lapú megkö­ze­lí­tés helyet­te­sí­té­si költségekkel

A munka­váll­aló helyet­te­sí­té­si költsé­ge a három tétel­ből tevődik össze:

  • Beszer­zé­si költségek
  • Képzé­si költségek
  • Elbocsá­tá­si költségek

Esetta­nul­má­nyunk­ban az elbocsá­tá­si költsé­ge­ket kihagy­hat­juk belőle. Hiszen a vevőnek nem áll szándé­ká­ban kidob­ni az ajtón a fontos alkalmazottakat.

Nézzük a beszer­zé­si költsé­ge­ket. Ezek közvet­len és közve­tett költsé­gek­re oszla­nak. A közvet­len költségek közé tarto­zik például a tobor­zás, kiválasz­tás, felvé­tel és alkal­ma­zás. Követ­ke­zé­s­kép­pen a közve­tett költségek a belső költségek, például az előlép­te­tés (a munka­váll­aló motiválása).

A képzé­si költségek analóg módon közvet­len és közve­tett költsé­gek­re oszla­nak. Itt a közvet­len költségek a formá­lis képzés­hez, oktatás­hoz vagy munka­he­lyi képzés­hez kapcsolód­nak. A közve­tett költsé­ge­ket az oktató generál­ja, akinek időt kell rendel­ke­zés­re bocsátania.

Kezde­ti példánk­ban követ­ke­zé­s­kép­pen elvégez­het­jük ezt a számítást:

A számí­tás szerint: A vevőnek 119 152 EUR-t kelle­ne felven­nie, ha a teljes munkaerőt (az összes munka­váll­alói eszközt) fel kelle­ne vennie távozás esetén, hogy visszaál­lít­sa az erede­ti állapo­tot. Termés­ze­te­sen több mint kétsé­ges, hogy a vállal­ko­zás az összes alkal­ma­zott távozá­sa esetén még működ­ne. A számí­tá­sok szerint a folyamat jó 5 hónapot venne igény­be. A teljes számí­tás az összes alkal­ma­zot­tra vonat­ko­zóan megle­he­tő­sen elméle­ti. Valós­zí­nűbb, hogy az átmenet során egy-két alkal­ma­zott fog felmonda­ni - ritkán az összes. Ebben az esetben a vevő könny­en kiszá­mít­hat­ja a számá­ra fontos­nak tűnő eszköz­ök értékcs­ök­ke­né­sét. Sőt, ezt írásban is rögzí­the­ti, például garan­cia formájában.

Mint minden értékelé­si eljárás­ra, ez vonat­ko­zik ezeknek a fontos, immate­riá­lis javaknak az értékelé­sé­re is: A végső árat a keres­let és a kínálat határoz­za meg.

Tippek a továb­bi olvasáshoz:

Üzletérté­ke­sí­tés vs. ingatlanértékesítés

Tanác­sa­dói csapdák az üzleti utódlás folyamatában

Az üzleti utódlás vagy az M&A projekt költségei

Miről ismeri fel a jó hírű üzletérté­ke­sí­té­si tanácsadót?

Válla­lat eladá­sa az IT-iparban

Alter­na­tí­vák a tranzak­ciós tárgyalá­sok során

Vállala­ti érték kiszá­mí­tá­sa KKV

A vállal­ko­zói vészc­so­mag 5 legfon­tosabb tartalma


Amikor a cégtu­laj­do­no­sok a Vállala­ti érték kiszá­mí­tá­safelte­he­ti magának a követ­ke­ző kérdést:
Mekko­ra a munka­váll­alók láthat­at­lan tőkéjé­nek értéke egy válla­lat eladá­sa­kor?

Valójá­ban ki lehet számí­ta­ni egy alkal­ma­zott pénzbe­li értékét. Ennek vannak költsé­go­ri­en­tált és jövedele­mérték-orien­tált megkö­ze­lí­tés­ei. A gyakor­lat­ban a helyet­te­sí­té­si költsé­ge­ken alapuló költsé­go­ri­en­tált megkö­ze­lí­tés bizonyult különö­sen haték­ony­nak. Ez a megkö­ze­lí­tés három költség­té­nye­zőn alapul: A beszer­zé­si költségek közé tarto­zik az új munka­váll­aló tobor­zá­sa, kiválasz­tá­sa, felvé­te­le és alkal­ma­zá­sa. A képzé­si költségek maguk­ban foglal­ják a munka­váll­aló egyenérté­kű szint­re törté­nő képzé­sé­nek összes költsé­gét. Az elbocsá­tá­si költségek a mi esetünk­ben lényeg­te­l­e­n­ek. Hiszen a vevőnek nem áll szándé­ká­ban megvál­ni tőlük. 

Mitől lesznek túl értéke­sek az alkal­ma­zot­tak egy válla­lat eladá­sa­kor?

Különö­sen a szakkép­zett munkaerő hiánya teszi a munka­váll­aló­kat fontos eszköz­zé. Itt a keres­let és kínálat egyszerű elve érvény­e­sül. Ehhez jönnek még az új munkaerő felvé­telé­nek magas költségei.