Megjegy­zés: A junior­ok félénk­sé­ge a csalá­di vállal­ko­zás­sal kapcsolatban

A Német Ipari és Keres­ke­del­mi Kamara (DIHK) és a KfW már 2014-ben figyel­mez­te­tett. Most a neves tanác­sa­dó cég, az EY (koráb­ban Ernst & Young) a St. Galle­ni Egyetem­mel együtt­mű­köd­ve szintén megál­lapí­tot­ta, hogy a német nyelvű orszá­gok­ban a csalá­di vállal­ko­zó­knak gondjuk van a fiatal tehetsé­gek­kel. Ennek oka, hogy a junior­ok félnek felelős­sé­get vállal­ni a csalá­di vállal­ko­zás utódjaként.

A bonni KKV-kutató Intézet 2014-ben megál­lapí­tot­ta, hogy a csalá­di vállal­ko­zá­so­knak csak 13%-je jár siker­rel a harma­dik generá­cióra való átmenet során. Mi ennek az oka? A most közzé­tett tanul­má­ny néhány hihető választ ad erre a kérdésre.

Sok vállal­ko­zó szelle­mű gyermek számá­ra a rends­ze­res munkai­dő­vel, jövede­lem­mel és szabad­ság­gal járó alkal­ma­zot­ti karri­er sokkal vonzóbb­nak tűnik, mint a csalá­di vállal­ko­zás­ban a nap 24 órájá­ban, 24 órában törté­nő vállal­ko­zói karri­er. Gyakran ezek a fiata­lok szüleik­kel együtt megta­pasz­tal­ták, hogy a vállal­ko­zás mindig a legki­sebb gyerek­ként van az asztal­nál, és sok figyel­met igényel. Különö­sen a kisebb és közepes vállal­ko­zá­so­knál a követ­ke­ző vállal­ko­zói generá­ció gyakran nem akarja ezt megten­ni magával. A gyere­kek hajla­mu­knak megfelelően tanul­tak, jó állást kaptak egy nagyvállalat­nál, vagy akár alkal­ma­zott­ként vagy köztisz­t­vi­selőként végez­ték a közszférában.

Mit jelent ez a csalá­di vállal­ko­zá­sok számára?

Míg a koráb­bi években az öröklés gyakor­la­ti­lag szüle­tés alapján volt szabá­ly­oz­va, a “szülők és gyerme­kek GmbH” egyre inkább megszűnő model­lé válik. Ehely­ett a mai csalá­di vállal­ko­zó­knak minden koráb­binál többet kell tenni­ük azért, hogy vállal­ko­zá­suk folyto­nossá­gát saját család­jukon belül bizto­sítsák. A csalá­don belül elvég­zen­dő meggyő­zé­si munka lénye­gé­ben hason­ló ahhoz a tárgyalá­si erőfes­zí­tés­hez, amely­et egy külső utódlá­si megol­dás megkö­ve­tel. A szabá­ly­o­zá­si erőfes­zí­tés gyakran még nagyobb.

Ezen túlmenően az üzleti modell jövőbe­li életké­pes­sé­gé­nek és ezáltal a jövőbe­li jövedelem­ter­melő képes­sé­g­nek a kérdé­se mindig is a csalá­don kívüli utóddal kapcso­la­tos kérdé­sek kataló­gus­á­ban szere­pelt. A csalá­di vállal­ko­zó­knak azonban egyre inkább hozzá kell szokni­uk ahhoz, hogy saját fiaik és lánya­ik is feltes­zik nekik ugyanezt a kérdést. Hiszen a vállal­ko­zói felelős­ség­váll­alás sok kocká­zat vállalá­sá­val is jár. Kocká­za­ti szempontból egy jól fizetett alkal­ma­zott vagy köztisz­t­vi­selő nyugodt­ab­ban alszik. Különö­sen ennek fényé­ben egy vállal­ko­zónak az átadás napjá­ig meg kell kérdő­je­lez­nie üzleti modell­jét, azt az aktuá­lis piaci helyz­ethez kell igazí­ta­nia, és minde­ne­kelőtt be kell fektet­nie a vállal­ko­zá­sa jövőjé­be is.

Az érzel­mi kompo­nens gyakran alábecsülendő

Emellett az érzel­mi kompo­nens külön­le­ges szere­pet játszik, különö­sen a csalá­don belüli öröklés esetén. Amikor egy csalá­di vállal­ko­zás­ban generá­ció­vál­tás törté­nik, nemcsak a koráb­bi tulaj­do­nos beszél­get az utódjá­val, hanem a szülők generá­ció­já­nak egy része is a gyerme­keik­kel. A generá­ciók közöt­ti nyílt kommu­ni­ká­ció itt is kívána­tos lenne, de koránt­sem minden­hol valósul meg. A profess­zioná­lis üzleti mediá­tor­ok itt segíte­nek abban, hogy a kommu­ni­ká­ció célirá­n­yo­san elindul­jon és fennma­r­ad­jon. Ennek során ideje­korán felis­me­rik és megold­ják a kommu­ni­ká­ciós problé­má­kat, és megóv­ják vagy fenntart­ják a csalá­di békét. A csalá­di vállal­ko­zás­ban az utódlás fő célja a csalá­di rends­zer megőr­zé­se kell, hogy legyen, amit másod­la­gos célként a vállal­ko­zás tulaj­don­jo­gá­nak a csalá­don belüli bizto­sí­tá­sa követ. Hiszen az érintet­tek még a csalá­don belüli üzletu­tód­lás után is egymás szemé­be akarnak nézni a csalá­di ünnepségeken.

A jó utódlá­si terve­zés kifizetődő

A minden­na­pi gyakor­la­tunk­ban nagyon gyakran tapasz­ta­lom, hogy az utódlás nem eléggé megter­ve­zett és előké­s­zí­tett. Nem egyszer hallot­tam már vezető vállal­ko­zók­tól: “Jöjjön el egyszer a leendő vevőjé­vel, aztán megmu­ta­tok mindent, és megnéz­zük a számo­kat”. Az ilyen megkö­ze­lí­tés általá­ban nem vezet siker­re. Ennek az az oka, hogy nagyon kevés kkv monopol­he­ly­zet­ben van a saját ágaza­tá­ban, a piac erőitől megsza­badul­va. Inkább a verse­ny kihívá­sai­val kell nap mint nap szembenéz­ni­ük. Ez vonat­ko­zik az utódlá­si terve­zés megszer­ve­zé­sé­re is.

A vállal­ko­zónak ugyano­ly­an aprólé­ko­san kell előké­s­zí­te­nie és végre­haj­ta­nia a válla­lat átadá­sát, mint egy új termék kifej­lesz­té­sét és piacra dobását. A legtöbb esetben a tranzak­ciós tapasz­talat­tal rendel­ke­ző tanác­sa­dó struk­turált támoga­tá­sá­nak költsé­gei sokszo­ro­san megté­rül­nek. Egy jól előké­s­zí­tett generá­ció­vál­tás­nál ugyanis az utód számos kérdé­se már előre megvá­las­zolás­ra kerül. Ez felgyor­sít­ja az utódlá­si folyama­tot a család egészén belül, illet­ve csalá­don kívüli utódlás esetén gyorsab­ban talál­nak poten­ciá­lis vevőt a vállalatra. A gyakor­lat azt mutat­ja, hogy a jó felkés­zülés gyakran kifize­tő­dő, hiszen a vállal­ko­zó életmű­vé­nek jelen­tő­sen magas­abb érték­bec­s­lé­sét és így - külső utódlás esetén - elérhe­tő vételá­rát jelen­ti. Ez pedig megéri neki.

Ez is érdekel­he­ti Önt:

Ingyenes webiná­ri­um­ok az üzleti utódlásról

A DIHK a kkv-k vállal­ko­zói szűk keresz­t­mets­ze­té­re figyelmeztet

Cégutód­lás Svájc­ban: minden nyolca­dik kkv utódot keres

Csalá­don belüli cégutód­lás: a négy legfon­tosabb kérdés

Tisztáz­za előre az üzleti utódlás­sal kapcso­la­tos fontos kérdéseket

Az üzleti utódlás vagy az M&A projekt költségei

Inter­jú: A csalá­don belüli utódlás jó előkészítése