Mecklen­burg-Elő-Pomerá­niá­ban sok vállal­ko­zás átadá­sa nem optimá­li­san van előkészítve

Claus Ruhe Madsen, a Rosto­cki Ipari és Keres­ke­del­mi Kamara (IHK) elnöke a Német Sajtóü­gyn­ök­sé­g­nek (dpa) adott inter­jú­já­ban a nem megfelelően előké­s­zí­tett cégutód­lá­sok követ­kez­mé­nyei­re figyel­mez­tet Mecklen­burg-Vorpom­mern­ben. A KKV-kutató Intézet tanul­má­nya szerint a régió­ban 2018-ig 2200 közép­váll­al­ko­zás átadá­sa esedé­kes. A rosto­cki ipari és keres­ke­del­mi kamara elnöke a dpa-nak nyilat­koz­va rámuta­tott, hogy sok válla­lat nincs optimá­li­san felkés­zül­ve a generá­ció­vál­tás­ra, mert egyes tulaj­do­no­sok csak “munká­juk gyümölc­sét akarják learat­ni, és ezzel a válla­lat erőfor­rá­sait kimerítik”.

Az adatok alapján a Mecklen­burg-Elő-Pomerá­nia Gazdasá­gi Minisz­té­ri­um a problé­ma sokkal nagyobb. A minisz­té­ri­um becslés­ei szerint 2025-ig mintegy 10 000 vállal­ko­zás­nak kell megszer­vez­nie a vállala­ti utódlást Mecklen­burg-Elő-Pomerá­niá­ban. Ez a szám egyértel­mű­vé teszi, hogy a sikeres generá­ció­vál­tás menny­ire fontos az egyes vállal­ko­zá­sok, de egész régiók gazdasá­gi jóléte szempontjá­ból is.

KERN - Vállala­ti utódlás. A Successful hangs­ú­ly­oz­za, hogy a cégáta­dás megfelelő előké­s­zí­té­se a siker kriti­kus ténye­ző­je. Minden­na­pi gyakor­la­tunk­ban azt tapasz­tal­juk, hogy a cégela­dás előké­s­zí­té­se során nem minden intéz­ke­dést tesznek meg az elérhe­tő vételár optima­li­zá­lá­sa érdeké­ben. A követ­ke­zők­ben rámuta­tunk néhány tipikus problé­má­ra a generá­ció­vál­tás során a középvállalkozásoknál.

1. a beruhá­zá­so­kat elhanyagolják

A felaján­lott beruhá­zá­si intéz­ke­dé­se­ket, például a termelés digita­li­zá­lá­sa vagy a modern külső megje­le­nés érdeké­ben, a küszö­bön álló eladás­ra való tekin­tet­tel vagy azért hagyják el, mert a tulaj­do­nos meg van győződ­ve arról, hogy a dolgok “mindig is jól mentek”. Ez a poten­ciá­lis vevők számá­ra kevés­bé vonzó­vá teheti a vállala­tot. A követ­ke­zők szerint Claus Ruhe Madsen Az eladó­knak viszont úgy kell tekin­te­ni­ük a vállal­ko­zá­sukra, mintha még 30 évig működ­tet­nék azt. Egy KfW-tanul­má­ny már régeb­ben rámuta­tott a növek­vő beruhá­zá­si lemaradásra.

2. a válla­lat értékes képvi­sele­te nem jön létre

Az expozé­ból gyakran hiány­zik a válla­lat alapos bemuta­tá­sa. Ez azonban aláhúz­ná a válla­lat értékét és így a vételár elvárá­sát. A pozitív mellék­ha­tás: Az expozé elkés­zí­té­sé­vel a vállal­ko­zók optimá­li­san felkés­zül­nek a közel­gő tárgyalá­so­kra, és ismerik a cégük minden terüle­té­nek erőssé­geit és gyengeségeit.

3. nincs cégértékelés

Egyes esetek­ben az eladó tartóz­ko­dik az üzleti értékelés elvég­zé­sé­től. Egy ilyen cégérték­bec­s­lés azonban segíte­ne a tárgyalá­sok során a vételár-ötlet alátámasztásában.

Továb­bá a válla­lat alapve­tő értékeit, amely­ek az ügyfelek­kel, beszál­lí­tók­kal, bérbe­a­dók­kal, licen­ca­dók­kal stb. fennál­ló szerző­dé­ses kapcso­la­tok­ban tükrö­ződ­nek, gyakran nem rögzí­tik írásban vagy dokumen­tál­ják szisz­te­ma­ti­ku­san. A leendő vásár­lók ezt a válla­lat auditá­lá­sa során kihasznál­ják, és a vételár csökken­té­se mellett érvel­nek. Szakértő Szerző­dé­s­ke­zelés ellen­sú­ly­oz­za az ilyen fejleményeket.

4. az eladá­si szándék szaks­zerűt­len kezelése

Az eladá­si szándé­kot nem kezelik diszkré­ten, például úgy, hogy a cég nevét már az adásvé­te­li börzé­ken nyilvá­nos­sá­gra hozzák, vagy legaláb­bis azono­sít­ha­tó­vá teszik a céget. Sok leendő vevő egy bizon­y­os ideig figye­li a piacot. Ha azt veszik észre, hogy egy bizon­y­os vállala­tot hosszabb idő eltel­té­vel is ugyano­ly­an vételá­ron kínál­nak, arra követ­kez­tet­nek, hogy vagy nehezen eladha­tó vállala­tról van szó, vagy a várt vételár túl magas.

5. A válla­lat nem eléggé felkés­zült egy várat­lan vészhelyzetre.

A legtöbb vállal­ko­zó már hallott a vészc­so­mag tartal­má­ról. Ennek ellené­re a német cégtu­laj­do­no­sok 70%-je nem vagy nem megfelelően csoma­gol­ta be a vészc­so­mag­ját. Ha a főnök várat­la­nul kiesik, az a kisváll­al­ko­zá­sok számá­ra gyorsan egzisz­ten­ciá­li­san fenye­ge­tő­vé válik, mert például nem adtak ki számvi­te­li meghat­al­ma­zást, vagy nem állapod­tak meg és nem hajtot­ták végre a helyet­te­sí­té­si szabá­ly­o­kat. Egy várat­lan vészhe­ly­zet gyorsan veszé­lyez­te­the­ti egy cég létét.

Egy, az üzleti utódlás­ra szako­sodott tanác­sa­dó kísére­te ezért több okból is értékes lehet: előze­te­sen megbes­zé­li az eladó­val a vételár optima­li­zá­lá­sá­nak lehető­sé­geit, struk­turál­ja és megter­ve­zi az értéke­sí­té­si folyama­tot, szakmai expozét és szükség esetén érték­bec­s­lést készít a vállala­tról, hálóz­a­tát rendel­ke­zés­re bocsát­ja a megfelelő vevők felku­ta­tá­sá­hoz, és megvi­zsgál­ja a lehetsé­ges vevőket szakmai, emberi és pénzü­gyi szempontból való alkal­mas­sá­gu­kat. Emellett végig­kí­sé­ri az eladót a teljes értéke­sí­té­si folyamat során, és szakmai­lag támogat­ja a vételár és az adásvé­te­li szerző­dés tárgyalá­sát. Áttek­in­tés a A vészc­so­mag legfon­tosabb tartal­ma itt találja.

Ez is érdekel­he­ti Önt:

Ingyenes webiná­ri­um­ok az üzleti utódlásról

Csalá­don belüli cégutód­lás: a négy legfon­tosabb kérdés

A válla­lat eladá­sá­ra vonat­ko­zó szerző­dé­sek: Mit kell szem előtt tartani?

A vállala­térték-orien­tált vállala­térté­kelés kifize­tő­dő a válla­lat eladásakor

Sikere­sen értéke­sí­tő IT-vállalkozások