Amikor az alkalmazottak a cégalapítók nyomdokaiba lépnek!

A szövet­ke­ze­ti modell - amikor az alkal­ma­zot­tak a cégalapí­tók nyomdo­ka­i­ba lépnek!

A szövet­ke­ze­ti modell­ben a felelős­ség a vállala­ton belül sok vállra oszlik, és így az utódlás biztosított. 

Számos válla­lat közpon­ti problé­má­ja a cégutód­lás. Gyakran nincs termés­ze­tes utód. Ezért fel kell tenni a kérdést a válla­lat létjo­go­sult­sá­gá­ról. Legross­zabb esetben a szabá­ly­o­zat­lan, helyte­len vagy késedel­mes utódlás a cég fizeté­s­képt­e­len­sé­gé­hez vagy felszá­molá­sá­hoz vezethet. Sok munka­váll­aló munka­he­lyé­nek elvesz­té­se komoly gazdasá­gi problé­mát jelent. Sok vállal­ko­zó figyel­men kívül hagyja a saját alkal­ma­zot­tai­ban rejlő lehetőségeket.

Alapve­tő webiná­ri­um bemutat­ta: Nils Koerber


Vállala­térté­ke­sí­tés (M&A) kocká­zat és érték­vesz­tés nélkül

A csalá­di vállal­ko­zá­so­knak mindöss­ze 18 száza­lé­ka adja át vállal­ko­zá­sát a saját sorai­ból szárma­zó vezető­k­nek. Az ún. Manage­ment Buy Out (MBO). De miért nem adják át egyszerűen a vállala­tot több vagy az összes alkalmazottnak?

A bejegy­zett szövet­ke­zet (eG) nagyon jó alter­na­tí­vát kínál a válla­lat elköte­le­zett munka­váll­alói számá­ra olyan esetek­ben, amikor még nem létezik a válla­lat öröklé­sé­re és átruhá­zá­sá­ra vonat­ko­zó szabá­ly­o­zás. Az eG nem hoz létre új vállala­tot, hanem továb­bi vállal­ko­zók. Ez egy munka­váll­alói kivásár­lás. A válla­lat átruhá­zá­sa a szövet­ke­zet alapí­tá­sá­nak szoká­sos felté­te­leit követi. Legalább három alapí­tó tag veszi át a vállala­tot, és közösen felel­nek annak továb­bi gazdasá­gi sikeréért.

A szövet­ke­ze­ti modell - az előnyök nyilvánvalóak: 

  • Mivel a szövet­ke­zet több részt­ve­vő szemé­ly pénzü­gyi erőfor­rá­sait egyesí­the­ti, a finan­szí­ro­zás a Könny­eb­ben reali­zál­ha­tó vételár.
  • Ezen túlmenően a szövet­ke­zet a nyugdí­j­ba vonuló vállal­ko­zónak felajánlja a fokoza­tos nyugdí­j­ba vonulás lehető­sé­gét, például az eG felügyelő­bi­zottsá­gá­nak tagjaként vagy a válla­lat tanác­sa­dó­jaként munkaviszonyban.

A koope­ra­tív modell (eG) - röviden elmagyarázva!

A szövet­ke­ze­tek olyan gazdasá­gi vállal­ko­zá­sok, amely­e­ket a tagok önállóan irányí­tanak, ugyan­ak­kor a tagokért gazdál­kod­nak. Termés­ze­tes vagy jogi szemé­ly­ek­ből állnak.

A szövet­ség célja, hogy a tagokat közösen irányí­tott üzleti tevéke­ny­ségek révén népszerű­sít­se. Külön­bö­ző típusú szövet­ke­ze­tek létez­nek, például építő-, termelő-, fogyasz­tó- és értéke­sí­té­si szövetkezetek.

Míg a KG-t legalább két partner­rel, a GmbH-t legalább egy partner­rel lehet alapí­ta­ni, addig a szövet­ke­zet alapí­tá­sá­hoz legalább három szemé­ly szüksé­ges. A szövet­ke­zet kizárólag és kizáróla­gos­an köteles a tagjai érdekeit előmoz­dí­ta­ni. A szövet­ke­zet üzleti tevéke­ny­sé­ge gazdasá­gi, kulturá­lis vagy szociá­lis célokat szolgál.

Az igazga­tó­tanács és a felügyelő­bi­zottság révén a szövet­ke­zet világos irányí­tá­si és ellenőr­zé­si struk­túrá­val rendel­ke­zik. Ez egy demokra­ti­kus jogi és társasá­gi forma, amely­ben minden tagnak van szava­za­ta - függet­le­nül a birto­kolt tőke nagysá­gá­tól. A legfel­jebb 20 tagot számlá­ló kis szövet­ke­ze­tek megte­he­tik felügyelő­bi­zottság nélkül is.

Együtt­mű­kö­dé­si koncepció

© Grafi­ka: KERN - Cégutód­lás. Sikere­sebb.

A szövet­ke­ze­ti tagok csak akkor felel­nek tőkeré­s­ze­se­dé­sük­kel, ha az alaps­za­bá­ly kizár­ja a pótbe­fi­ze­té­si kötelezett­sé­get. Kilépés esetén a szövet­ke­zet­tel szemben a törzstőké­jük vissza­fi­ze­té­sé­re van igényük. Ehhez nem szüksé­ges, hogy egy harma­dik fél átvegye a részvényeket.

A struk­turá­lis válto­zá­sok csak három­negy­edes többség­gel lehetsé­ge­sek. Ez a bejegy­zett szövet­ke­zet­nek nagy stabi­li­tás. Így bizto­sít­ja a vállal­ko­zói függet­len­sé­get és kizár­ja a felvásárlást.

Egy bevált koncepció

A bejegy­zett szövet­ke­zet jogi formá­ja sokfé­le célra alkal­mas. Például rugal­mas, könny­en kezel­he­tő, és Több mint 160 éve bevált. A belépés vagy kilépés nem bürokra­ti­kus, névérté­ken, közjegy­ző vagy cégérté­kelés nélkül történik.

A szövet­ke­zet elvileg ugyano­ly­an adójo­gi státuss­zal rendel­ke­zik, mint egy társaság. A szövet­ke­ze­ti vissza­té­rí­tés­sel (a nyere­ség felhaszná­lá­sa) azonban “kizáróla­gos adómeg­taka­rí­tá­si modell­el” rendel­ke­zik. A vissza­té­rí­tést a szövet­ke­zet adócs­ök­ken­tő működé­si költség­ként könyve­li el.

Minden szövet­ke­zet tagja egy szövet­ke­ze­ti könyv­vi­zsgá­lói szövet­sé­g­nek. A tagok érdeké­ben ez az egyesü­let rends­ze­re­sen ellenőr­zi a gazdasá­gi helyze­tet és a gazdál­ko­dás szabá­lyszerű­sé­gét. A szövet­ke­ze­ti törvé­ny szerin­ti kötele­ző könyv­vi­zsgá­lat a tagok számá­ra a követ­ke­zőket nyújt­ja Bizon­yos­ság a gazdasá­gi fejlő­dés­sel kapcso­lat­ban a szövetkezet.

A tagok belső ellenőr­zé­se és a szövet­ke­ze­ti szövet­ség által végzett függet­len ellenőr­zés miatt a szövet­ke­ze­tek messze a legha­té­k­on­yab­bak. a legin­kább fizeté­s­képt­e­len­ség­biz­tos Jogi forma Németországban.

A Átalakí­tás a társasá­gok (GmbH, AG), valami­nt a szemé­lyegy­e­sí­tő társasá­gok (GbR, OHG, KG, GmbH & Co. KG) szövet­ke­zet­té alakí­tá­sa az átala­kulá­si törvé­ny szerint gond nélkül lehetséges.

A koope­ra­tív modell vonzób­bá válik

A szövet­ke­ze­ti modell vonze­re­jé­nek népszerű­sí­té­se érdeké­ben a közel­múlt­ban az NRW tartomá­nyi kormá­ny egy Bundes­rat-kezde­mé­nye­zést indított. Ennek megfelelően kíván­ja kiiga­zí­ta­ni a társasá­gi adózást. A törvé­ny­ja­vaslat­tal a Bundes­rat azt terve­zi, hogy a munka­váll­alói részvé­tel adóment­essé­gi határát a jelen­le­gi 360 euróról évi 5000 euróra emeli. Egyelő­re azonban a terve­zet a fiatal vállal­ko­zá­so­kra (“start-upok”) való korlá­to­zást írja elő.

Képek: KERN - Társasá­gi utódlás. Sikeres 

Szerzői közös­ség:

itera­tecDr. Micha­el Gebhart, Dr. Fazekas Zoltán, Manue­la Braitmaier 

KERN: Roland Grepp­mair, Holger Haber­mann, Wolfgang Bürger

TIPPek továb­bi olvasáshoz: 

A csalá­don belüli cégutód­lás továb­bra is veszít jelentőségéből

Az utódok hiánya veszé­lyez­te­ti a csalá­di vállal­ko­zá­so­kat és a munka­he­ly­e­ket Németországban

Cégela­dás Corona időkben