Két hölgy beszélget az üzletről, miközben a táblával dolgoznak.

A válla­lat utódlá­sa női

Miért van az, hogy - különö­sen a csalá­di vállal­ko­zá­sok­ban - az üzleti utódlás túlnyomó­ré­szt férfiaké? És milyen veszé­ly­e­ket rejt ez magában? Megvi­zsgál­juk az okokat. Ehhez rávilá­gí­tunk a nemek eltérő megkö­ze­lí­té­sé­re vezetői szere­pük­ben. Azt is kifejt­jük, hogy milyen előnyök­kel jár a női utódlás a válla­lat számá­ra. Végül tisztáz­zuk, hogyan lehet a női vállala­ti utódlást erősíteni. 

A tények

Németor­szág gazdasá­gi erejé­nek motor­ja a kis- és közép­váll­al­ko­zá­sok. Az itt székhel­lyel rendel­ke­ző vállala­tok mintegy 95 száza­lé­ka a kkv-k kategóriá­já­ba tarto­zik. Ez azt jelen­ti, hogy több mint kétmil­lió német csalá­di vállal­ko­zás jelen­tős szere­pet játszik a Szövet­sé­gi Köztár­saság gazdasá­gi erejében.

A felvá­sár­lók lehető­sé­gei szűkülnek

A közel­gő vállala­ti jogutód­lá­sok száma 2020-ig folyama­to­san növeked­ni fog.

Ugyan­ak­kor a Göttin­ge­ni Egyetem Volks­wirt­schaft­li­ches Insti­tut für Mittel­stand und Handwerk (ifH) becslés­ei szerint az áthelye­zet­tek száma csökken­ni fog. Ennek oka, hogy a 30 és 50 év közöt­tiek száma mintegy 15%-tel csökken.

Az elkövet­ke­ző években minden második csalá­di vállal­ko­zás­nak szembe kell néznie a generá­ció­vál­tás­sal és az ezzel járó kérdés­sel, hogy ki fog a főnöki székben ülni. Ehhez kapcsoló­dik a több ezer munka­he­lyért viselt felelős­ség, amely­et a cégutód­lás bizto­sít majd.

Sajnos a női utódok még mindig kivételek

A kis- és közép­váll­al­ko­zá­sok alkot­ják a német gazdaság gerin­cét. Eközben egyre több nő meri megten­ni a lépést a válla­lat élére. Ezzel sikere­sen hozzá­já­rul­nak ahhoz, hogy Németor­szág mint gazdasá­gi helyszín a jövőben is verse­ny­ké­pes marad­jon. Mégis ritka a női utódlás a német csalá­di vállalkozásokban.

Ez egyré­szt egy évszáz­a­dok alatt kifor­rott érték­rend­nek köszön­he­tő, amely­ben a nemek szerin­ti szerepek felosz­tá­sa egyértel­műen megha­tá­ro­zott. Ez a hagyomá­n­y­os gondol­ko­dás­mód ma is érvényes. A még mindig meglé­vő bérkü­lön­bség is hozzá­já­rul ahhoz, hogy a nők vezetői önképe csak 30 % van jelen.

Az újragon­dolás­ra nagyobb szükség van, mint valaha

A jelen­le­gi tanul­má­n­yok azt mutat­ják: A cégtu­laj­do­no­sok mintegy kéthar­ma­da kényte­len bezár­ni vállal­ko­zá­sát, ha nem sikerül az üzleti utódlás. A németor­szá­gi vállala­tok mintegy 95%-je csalá­di vállal­ko­zás, legfel­jebb 50 alkal­ma­zot­tal. A fentiek­ben vázolt, az utódlás­sal kapcso­la­tos kihívá­sok és a nemzet­gaz­dasá­gra gyako­rolt hatások tükré­ben a vállala­tok és a politi­ku­sok körében minden eddigi­nél nagyobb szükség van az újragondolásra.

Tekin­tet­tel a sikeres vállala­tát­vé­te­lek óriási gazdasá­gi jelen­tő­sé­gé­re, egyre inkább elő kell mozdí­ta­ni a női vállal­ko­zók­ban rejlő lehető­sé­ge­ket. A nők által kezde­mé­nye­zett gazdasá­gi tevéke­ny­ségek jelen­le­gi dinami­ká­ja azt mutat­ja, hogy már hajlan­dóak és képesek érvény­e­sül­ni a vállala­tok élén. Ebben az ország­ban már majdnem minden harma­dik vállala­tot nő vezeti. Az 1991-es évhez képest 2002-re a női alapí­tók száma még mintegy harma­dá­val is nőtt, míg a férfi alapí­tók körében a növeke­dés ezzel szemben csak felean­nyi, 16 száza­lé­kos volt.

Ezek a fejle­mé­ny­ek egyértel­mű­vé teszik, hogy a nők nemcsak szeret­nek az első sorban lenni, hanem nagyon sikere­sek is. Ezért fontos cél kell, hogy legyen, hogy ez a pozitív dinami­ka nagyobb érvényt kapjon az üzleti utódlás terüle­tén is.

Jelen­leg minden tizedik cégutód­lást egy lány hajtja végre. Összes­sé­gé­ben orszá­gos­an az örökös­ök mintegy 15 száza­lé­ka nő. Ennek a status quo-nak az össze­ha­son­lí­tá­sa a nők lénye­ge­sen nagyobb vállal­ko­zói érdeklő­dé­sé­vel lenyű­gö­zően mutat­ja, hogy nem minden poten­ciált használ­nak ki igazán.

A vezető pozíció­ban lévő nők sikerjellemzői

  • Együtt­mű­kö­dő vezeté­si stílus - A nők együtt­mű­kö­dően és holisz­ti­ku­san vezet­nek. Vezetői pozíció­jukat nem a hatalom szempontjá­ból látják. A nők inkább olyan vezeté­si stílust élnek, amely az igény­es­ség mellett különös figyel­met fordít az alkal­ma­zot­tak bátorí­tá­sá­ra. Bár a vezető nők vezetői pozíció­juknak köszön­he­tően megad­ják az alaphan­got, mégis sikerül figyel­em­be venni­ük az alkal­ma­zot­tak hangját is. Ez az együtt­mű­kö­dő vezeté­si stílus előse­gí­ti a csapa­to­ri­en­táltsá­got és ezáltal a motivá­ciót a vállala­ton belül. Ezenkí­vül a női utódok, nem pedig a fiúk, nyitot­tak az átadó­val vagy a testvérek­kel való tandem­ve­ze­tés­re. A férfi utódo­knál hajlan­dób­bak arra is, hogy mások szakértel­mé­re támasz­kod­ja­nak, és külső segít­sé­get és támoga­tást vegyenek igénybe.
  • Az alapve­tő kompe­ten­ciá­kra való összpon­to­sí­tás - A női vezetők jobban elsajá­tí­tot­ták a delegá­lás művés­ze­tét, mint férfi kollé­gá­ik. A saját fő kompe­ten­ciá­kra való összpon­to­sí­tás és ezzel egyide­jű­leg az alkal­ma­zot­tak szakmai erőfor­rá­sainak integrá­lá­sa magas haték­o­ny­ság­hoz vezet.
  • Nyitottság a “tipiku­san férfi szakmák” felé - Nyilván­való, hogy a vállal­ko­zá­sok indítá­sa esetén a nők az átlagos­nál gyakrab­ban koncen­trál­nak olyan tipiku­san női tevéke­ny­sé­gi terüle­tek­re, mint a szolgál­ta­tá­si szektor, az egészsé­gü­gy és a keres­ke­de­lem. Vállala­tát­vé­te­lek eseté­ben viszont a női utódok olyan tipiku­san férfi terüle­tek­re nyitot­tak, mint a kézműi­par, a technoló­gia és az autói­par. A női utódo­knak nem okoz nehéz­sé­get a férfi­ak által dominált környe­zet­ben való érvény­e­sülés, még akkor sem, ha nem az ipará­guk klass­zi­kus képzé­si útjait járták be. A rugal­mas­ság, a kreati­vi­tás és a nyitottság a női utódlás továb­bi siker­té­nye­zői. Emellett képesek arra, hogy nagyon rövid időn belül megsze­rez­zék a velük szemben támasz­tott követel­mé­ny­ek telje­sí­té­sé­hez szüksé­ges kiegé­s­zí­tő képesítéseket.
  • A család és a karri­er összeegyez­te­té­se - A női perspek­tí­va révén a női vállal­ko­zók képesek megvaló­sí­ta­ni a csalá­di és a szakmai élet összeegyez­te­the­tő­sé­gét. A vállal­ko­zó nők így példaképek, és ily módon jelen­tő­sen alakít­ják az új munka­mo­del­leket. Ezáltal a nők pozíció­ja az üzleti életben messze túlmu­tat saját karrierjükön.

Hogyan lehet előse­gí­te­ni a női vállalkozásutódlást?

A nők gazdasá­gi helyze­té­nek megerő­sí­té­se érdeké­ben sürgő­sen javíta­ni kell a keret­fel­té­te­le­ket. Ehhez szükség van a gyermek­gon­do­zá­si szolgál­ta­tá­sok bővíté­sé­re, valami­nt adóked­vez­mé­nyek­re és a gyerme­kn­evelés­ben részt vevő apák támoga­tá­sá­ra és elismerésére.

A sikeres üzleti sikerek makro­gaz­dasá­gi jelen­tő­ség­gel bírnak. Ezért Németor­szág gazdasá­gi kilátá­sai szempontjá­ból nemcsak az a kiemelt érdek, hogy növel­jük a vállala­tu­tód­lás népszerű­sé­gét, hanem az is, hogy még inkább a nőkre, mint utódjel­öl­tek­re összpon­to­síts­unk. Ezért minden eddigi­nél nagyobb szükség van arra, hogy a nők által törté­nő vállala­ti utódlás­ban rejlő nagy poten­ciál­ra összpon­to­síts­unk, és hogy az utódo­kat kereső vállal­ko­zó­kat érzéken­nyé tegyük arra, hogy a nők már régóta komoly­an veendő alter­na­tí­vát jelen­ten­ek a vállala­ti jövő bizto­sí­tá­sa szempontjából.

Tippek a továb­bi olvasáshoz:

A kkv-szektor­ban a vállal­ko­zók hiánya lesz a jövő problémája

Utódlá­si terve­zés - a megfelelő felté­te­lek megteremtése

Kommen­tár: A megold­at­lan cégutód­lá­sok veszé­lyez­te­tik jólétünket.

Ingyenes webiná­ri­um­ok az üzleti utódlásról


Miért olyan fontos a női cégutód­lás?

A közel­gő vállala­ti jogutód­lá­sok száma 2020-ig folyama­to­san növeked­ni fog.
Ugyan­ak­kor a Göttin­ge­ni Egyetem Volks­wirt­schaft­li­ches Insti­tut für Mittel­stand und Handwerk (ifH) becslés­ei szerint az utódok száma csökken­ni fog, mivel a 30 és 50 év közöt­ti korosz­tá­ly száma mintegy 15%-tel csökken. Pedig a német csalá­di vállal­ko­zá­sok­ban jelen­leg még mindig ritka a női utódlás. 

Miért van olyan kevés női utód?

Ez egyré­szt az évszáz­a­dok alatt kifor­rott érték­ren­dün­k­nek köszön­he­tő. Ez még mindig egyértel­műen megha­tá­roz­za a nemek szerin­ti szerep­meg­osz­tást. A még mindig meglé­vő bérkü­lön­bség is hozzá­já­rul ahhoz, hogy a nők vezetői önképe csak 30 % van jelen. 

Mitől olyan jó vezetők a nők?

1. Együtt­mű­kö­dő vezeté­si stílus: a munka­váll­aló­kat bevon­ják a vezetés­be. Ez előse­gí­ti a csapa­to­ri­en­tá­ciót és a motivá­ciót.
2. az alapve­tő kompe­ten­ciá­kra való összpon­to­sí­tás: A nők jobban tudnak delegál­ni. Az alapkom­pe­ten­ciá­kra összpon­to­sí­tanak, és integrál­ják az alkal­ma­zot­tak know-how-ját. Ez növeli a haték­o­ny­sá­got.
3. nyitottság a “tipiku­san férfi szakmák” felé: A női vállal­ko­zók­hoz képest a női utódok sokkal nyitott­ab­bak a férfi szakmák iránt. Ráadá­sul érvény­e­sül­nek és gyorsan tanul­nak.
4. A család és a munka összeegyez­te­té­se: A női perspek­tí­va lehető­vé teszi a munka és a család összeegyez­te­té­sét. A női vállal­ko­zók példakép­ként új munka­mo­del­leket is kialakí­tanak, és erősí­tik a nők társadal­mi helyzetét.