A DIHK riadót fúj: a szövetségi pénzügyminisztérium (BMF) által az örökösödési adóreformról most közzétett “kulcsszámok” a koalíciós megállapodásban ígértekkel ellentétben további adóterhet rónak a “nagy” családi vállalkozások átruházására. családi vállalkozások. A DIHK sajtóközleménye szerint a javaslatok messze túlmutatnak azon, amit az alkotmánybírák 2014. decemberi döntésükben kértek.
A kérdés az, hogy miként lehet szabályozni a bíróság által a “nagy” vállalatok számára előírt szükségletvizsgálatot. társaságokat szabályozni kell. Az utódoknak már ma is legalább öt éven keresztül kell tovább működtetniük a vállalkozást és fenntartaniuk a munkahelyeket, ha az átruházott üzleti vagyont meg akarják kímélni az örökösödési adó alól. Az örökösödési adó reformját be kell illeszteni a szövetségi alkotmánybíróság (BVerfG) által megerősített mentességi koncepcióba. Ezenkívül alkotmányosan megalapozottnak és kevésbé bürokratikusnak kell lennie.
Szükségletvizsgálat szükséges a “nagy” vállalatok számára Vállalatok
A jövőben szükséges igényfelmérés központi eleme a “nagyvállalatok” meghatározása. vállalatok. A DIHK véleménye szerint ennek a németországi vállalati struktúrán és a vállalatok nemzetközi versenyhelyzetén kell alapulnia. A szövetségi alkotmánybíróság példaként 100 millió eurós értéket adott megörökölt vállalati részvényenként. A vállalati vagyon mai értékelési módszerei szerint ez legalább 300 millió eurós értéknek felel meg. A BMF által életbe léptetett 20 millió eurós mentességi határ megszerzésenként és a magánvagyon bevonása nagy valószínűséggel ahhoz vezet, hogy a családi vállalkozások örököseinek akkor is örökösödési adót kell fizetniük az üzleti vagyon után, ha a vállalkozást változatlanul tovább működtetik.
Szükség van a kétlépcsős tesztre
A szükségletvizsgálatnak figyelembe kell vennie a családi vállalkozások sajátos tőkekötelezettségét és szerződéses struktúráit. A DIHK más ernyőszervezetekkel együtt ezért kétlépcsős vizsgálatot javasol: Az első lépésben azt kell vizsgálni, hogy a vállalkozás tőkepiaci orientált-e, azaz a részvényekkel és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal szabályozott piacokon kereskednek-e. Azokat a vállalkozásokat, amelyek esetében ez nem így van, további vizsgálat nélkül mentesíteni kell, feltéve, hogy betartják a tartási időszakokat és a bérösszegeket. Ez azért van így, mert e vállalatok esetében feltételezhető, hogy az utódok hosszú távon szoros szerződéses, személyes és pénzügyi kapcsolatban állnak a vállalatukkal. Így megfelelnek azoknak az alapvető jellemzőknek, amelyeket a BVerfG a munkahelyek tekintetében mentességre érdemesnek tart.
Második lépésben a tőkepiac-orientált vállalatok esetében öt kritérium alapján igényfelmérést lehetne végezni:
- A társaság részvényeinek elidegenítésére vonatkozó korlátozások,
- Kártalanítási korlátozások a társaság részvényeinek más részvényesekre történő átruházása esetén,
- Az éves nettó nyereségre vonatkozó kivonási vagy felosztási korlátozások,
- az utódok személyes befolyása az irányításra és
- az utódok személyes befolyása az ellenőrző szervekre (felügyelőbizottság, tanácsadó testület).
Ha az öt feltétel közül legalább háromnak megfelel a jogutód, akkor az adómentesség érvényesül. Ha a vállalatok nem teljesítik ezt az akadályt, akkor elveszítik az adómentesség igénybevételének indokoltságát is.
Az örökösödési adó reformja alkotmányos legyen
A vállalkozásoknak most gyorsan jogbiztonságra van szükségük. Az üzleti közösség ezért azt várja, hogy az örökösödési adó reformja gyorsan egy módosított, alkotmányos alapokon nyugvó, a visszamenőleges hatályú intézkedéseket mellőző törvényt eredményezzen. Bízik a koalíciós megállapodásban, amely egyértelműen biztosítja, hogy a vállalkozások átadását nem fogja akadályozni a magasabb adóteher. | Forrás: DIHK sajtóközleménye 2015.02.26.