Vállala­térté­kelés Svájc­ban: A gyakor­la­ti módszer

A svájci szakértők alapve­tően nem határoz­zák meg másképp egy válla­lat értékét, mint külföl­di kollé­gá­ik. Értéke­lik az anyagot és a jövedelem­ter­melő képes­sé­get, illet­ve válasz­tanak a múlt- vagy a jövőo­ri­en­tált­abb szemlé­let között. Minda­zonál­tal Svájc­ban van egy érdekes válto­za­ta a vállala­tok értékelé­sé­nek a Prakti­ker-módszer formájában.

Aki nem ismeri a helyze­tet: A leendő vevő ajánla­tot készít egy licitá­lá­si eljárás­ra, és gondo­san megha­tá­roz­za a vétel tárgyá­nak értékét. Vélemé­nye szerint az általa megadott száma­dat igazsá­gos­an tükrö­zi az értéket. Nem lepődik meg csúnyán, amikor az eladó hirtel­en elutasít­ja az ajánla­tot: Az ajánlat elhan­ya­gol­ja a mérleg fontos tételeit.

Külön­bö­ző érdekek, külön­bö­ző értékelé­si módszerek

Minden értékelés az érintet­tek előfel­té­te­lein és érdek­ein alapul. Ha ezt figyel­men kívül hagyjuk, akkor nem mindig ugyanar­ról a dologról beszé­lünk. Ennek eredmé­ny­eként a tárgyalá­sok elhúzód­nak vagy kudar­c­ba fullad­nak. Az értéke­sí­tők például gyakran ragasz­kod­nak a vállalat­ban lévő eszköz­ök­höz. Büszkén mutogat­nak a gépek­re, a modern termelé­si létesít­mé­nyek­re vagy a szaba­d­al­ma­kra ? magára a vállal­ko­zás­ra. A vevő viszont a jövedelem­ter­melő képes­sé­get látja először. Ők a mai vételá­rat a holna­pi jövede­lem­mel fizetik ki. Az eszköz­ök tehát nem öncélúak, hanem a nyere­sé­gesség­hez vezető eszközök. 

Svájci kompro­miss­z­um: nettó eszkö­zérték és tőkésí­tett jövedele­mérték egy módszerben

Ez a feszült­ség Ez a feszült­ség enyhí­the­tő, ha az értékelés során módsze­re­sen össze­kapc­sol­juk az érdemi és a hozam szempontja­it. értékelés. Ezért követi ezt a megkö­ze­lí­tést a Svájc­ban széles körben alkal­ma­zott gyakor­ló módszer. A Svájc­ban széles körben alkal­ma­zott gyakor­la­ti módszer ezt a megkö­ze­lí­tést követi. Ez a módszer “gyakor­la­ti­as”, érthe­tő, könny­en kiszá­mít­ha­tó és a és súlyo­zot­tan veszi figyel­em­be a tartal­mat és a megtérülést. 

A Gyakor­la­ti érték a két érték súlyo­zott össze­gé­nek egyhar­ma­dá­nak felel meg. A nettó eszkö­zérté­ket egyszer, az átlagos jövedele­mérté­ket pedig kétszer számít­ják ki. A válto­za­tok megen­ge­det­tek, és figyel­em­be veszik az egyéni jellem­zőket. Így végül nem egy “helyes” érték létezik, hanem tartomá­n­yok. Például, ha a jövedel­mi erőt akarjuk hangs­ú­ly­oz­ni, akkor a tőkésí­tett jövedele­mérté­ket háromszor számol­juk ki. Aki dinami­kus fejlő­dést irányoz elő, az a tőkésí­tett jövedele­mérték­re tényle­ges és célszá­mo­kat használ. A magas­abb vagy alacson­yabb tőkésí­té­si arányok továb­bi fokoza­to­kat tesznek lehetővé.

Követ­kez­te­tés: Miért népszerű a gyakor­ló módszer Svájcban: 

• A módszer érthe­tő és könny­en kiszá­mít­ha­tó. Bármi­kor teret enged a változtatásoknak. 
• Hivat­alosan előírt módszer hiányá­ban a svájci hatósá­gok rends­ze­re­sen alkal­maz­zák ezt a módszert a vállala­tok értékelé­se­kor. Ezért hiteles.
• Többfé­le értékelé­si krité­ri­um­ot értékel­ve befoga­dó és kompro­miss­zum­ké­pes. Ez megkön­nyí­ti az (ár)tárgyalásokat. Minden­ki megszólít­va érzi magát; egyet­len érv sem dominál egyoldalúan.
• Figyel­em­be veszi a kisebb vagyon­nal rendel­ke­ző vállala­tok érzéke­ny­sé­gét. Tulaj­do­no­sa­ik nehezen értik meg, hogy miért nem szere­pel kifeje­zet­ten az anyaguk a számításban. 

Ez is érdekel­he­ti Önt: 

Cégutód­lás Svájc­ban: minden nyolca­dik kkv utódot keres

Vállala­térté­kelés: Menny­it ér a cégem reálisan?

A generá­ció­vál­tás nehéz időkben

A vállala­ti érték­től a vételárig

Kép: Fotolia.de