Közve­tí­tés a konflik­tus­me­gol­dás érdekében

A közve­tí­tés a konflik­tus­me­gol­dás struk­turált megkö­ze­lí­té­se. Egyszerűen konflik­tus­mo­derá­ciónak is nevez­het­jük. A külön­le­ge­ssé­ge: A mediá­ció bizonyí­tot­tan több mint 85% sikeres. A folyamat Vállala­ti utódlá­si mediá­ció biztonsá­gos, gyors és költség­ha­té­k­o­ny. A siker titka: a konflik­tus­ban álló felek maguk dolgoz­zák ki a mediá­tor­ral a saját megol­dá­sukat. Ítélke­zés nélkül és a közös “win-win” lehető­ségek elve alapján.

Miért egyál­talán a közvetítés ?

  • Hány órát, napot vagy akár hetet töltesz azzal, hogy újra és újra a konflik­tusod­dal foglalkozz? 
  • Mennyi energiát, idege­ket és időt (és így pénzt is!) fektet­tél eddig, és szeret­nél-e a jövőben is befek­tet­ni ebbe a konflik­tus­ba? Anélkül, hogy konkrét megol­dás lenne előrelátható?
  • Tart-e hosszú távon egészsé­gü­gyi problé­mák­tól, ha a jelen­le­gi helyzet folytatódik?
  • Teher­nek érzi a konfliktus(oka)t? Kérjük, értékel­je magát egy 1 ? 10-es skálán (1 = alacso­ny teher / 10 = rendkí­vü­li teher).
  • Úgy gondo­lod, hogy a csalá­di rends­ze­r­ed, a baráti kötelé­ked, a munka­társ­ak­kal való kapcso­la­tod sérül, ha a konflik­tus folyta­tó­dik, vagy pozitív hatásai is lesznek? 
  • Az Ön vállalata/munkahelye szenved a konfliktustól?
  • Korlá­toz­za-e a konfliktus/helyzet az életminőségét?
  • Szeret­ne minél gyorsab­ban és bizal­ma­san peren kívüli megol­dást elérni, amely­et a konflik­tus­ban érintett valamen­nyi fél támogat?
  • Esetleg még a kompe­ten­ciá­ját is szeret­né növel­ni azzal, hogy saját felelős­sé­gé­re oldja meg a konfliktust?
  • Ha úgy dönt, hogy közve­tí­tés­be bocsát­ko­zik, ezt nyíltan és önként teszi, vagy úgy érzi, hogy ez egy kényszerhelyzet?

A közve­tí­tés jelle­ge és előnyei

A mediá­ció latin erede­tű és azt jelen­ti: “közve­tí­tés”. ? semle­ges ? egyik fél felé sem fordul. Már Arisz­to­telé­sz és Platón is említi művei­ben a közve­tí­tést. Az Egyesült Államok­ban részben már évek óta jogi előnév­vel illetett eljárás. Németor­szág­ban 2013 óta a közve­tí­tés a jogvi­ták szerves részét képezi. A közve­tí­tés olyan konflik­tus­me­gol­dá­si eljárás, amely­et semle­ges harma­dik felek (közve­tí­tők) moderál­nak struk­turált és haték­o­ny, megol­dás­ori­en­tált módon.

A ?módszer? A közve­tí­tés az önként­essé­gen, a szemé­lyes felelős­sé­gen és a konflik­tus­ban érintett szemé­ly­ek közös­sé­gein alapul. A sikeres végki­fe­j­let (Németor­szág­ban a közve­tí­té­sek jó 85 % (!) része sikeres) olyan megol­dás szüle­tik, amely­et a konflik­tus­ban részt vevő felek maguk dolgoz­tak ki a folyamat során, és amely­et ezért általá­ban a felek nagy motivá­ció­val hajtanak végre.

  • A közve­tí­té­si eljárás olcsóbb és gyorsabb, mint a bírósá­gi eljárás. 
  • A közve­tí­tés szigorúan bizal­mas, és védett környe­zet­ben történik
  • A közve­tí­tés nyitott és együtt­mű­kö­dő hozzá­ál­lást igényel a részt­ve­vők részéről.
  • Az eredmé­ny­e­ket írásban rögzí­tik és megszavazzák
  • A közve­tí­tők felelő­sek a folyama­tért és a felek közöt­ti eszmec­se­ré­ért, de nem a tárgyi eredményért. 
  • A közve­tí­té­si folyama­tot a részt­ve­vők és a közve­tí­tő bármi­kor megszüntethetik.
  • A közve­tí­tő semle­ges, pártat­lan, nem ítélke­zik, nem ítélke­zik és nem hoz döntést.

A közve­tí­tés struktúrája

  • a megbí­zás tisztá­zá­sa (ügyfél, helyszín, alkal­ma­zá­si kör, pénzü­gy­ek, részt­ve­vők, önként­esség, és adott esetben az eljárás előtti egyéni elemzé­sek­re is kiterjed).
  • előké­s­zí­tés (térszer­ve­zés, keret­fel­té­te­lek, tartal­mi struktúra)
  • a beveze­tés (eljárás, idő, játéks­za­bá­ly­ok, felada­tok, folyamat?)
  • Az összes részt­ve­vő vélemé­nyé­nek tisztá­zá­sa, fordí­tá­si munka, fókuszpon­tok kialakí­tá­sa vagy a témák összevonása.
  • a konflik­tusok tisztá­zá­sa és elmélyí­té­se (nagyon fontos)
  • a problé­ma­me­gol­dá­si szaka­sz, beleért­ve a lehetsé­ges megáll­a­po­dá­so­kat is
  • a cél: közösen megfo­gal­ma­zott megol­dás, beleért­ve a napló­zást is

Ennek követ­kez­mé­ny­eként és ingyenes lehető­ség­ként fennáll annak a lehető­sé­ge is, hogy hosszú távon konflik­tus­kul­túra alakul­jon ki a család­ban és/vagy a vállalatban/szervezetben.

Vannak olyan kibőví­tett lehető­ségek, amely­ek célja, hogy közép- és hosszú távon feles­le­ge­ssé tegyék a külső közve­tí­tőt. Számun­kra, a KERN közve­tí­tői számá­ra ez a munkánk legértel­me­sebb és legtel­je­sebb jövőkép!