Háttér­in­for­má­ciók a németor­szá­gi vállal­ko­zá­su­tód­lás módszer­taná­ról és száma­da­tairól ? KERN tanul­má­ny 2023:

A 2017-es és 2020-as nagy utódlá­si tanul­má­n­ya­in­kat követően, amely­ek mindegyike több mint 550 000 vállala­tot elemzett, a KERN-nél most harmadszor vizsgál­tuk a németor­szá­gi csalá­di vállal­ko­zá­sok korszer­ke­ze­té­nek alakulá­sát. Több mint 583 000 adats­ort értékel­tünk ki 2023-ra vonat­ko­zóan, és építet­tük be az elemzésbe.

A követ­ke­ző ágaza­to­kat nem vizsgál­ták (kulcs a Szövet­sé­gi Statisz­ti­kai Hivat­al WZ-2008 besor­olá­sa szerint): 8542401 Orvosi akadé­miák, 862 Orvosi és fogor­vo­si rendelők, 861 Kórhá­zak, 36 Vízel­lá­tás, 851 Óvodák és óvodák, 852 Általá­nos iskolák, 853 Középi­skolák, 65 Bizto­sí­tás, viszont­biz­to­sí­tás, nyugdí­ja­l­apo­zás (a társada­lom­biz­to­sí­tás kivételé­vel), 66 Pénzü­gyi és bizto­sí­tá­si szolgál­ta­tást kiegé­s­zí­tő tevéke­ny­ség, 75 Állator­vo­si tevéke­ny­ség, 84 Közigaz­ga­tás, honvé­de­lem; kötele­ző társada­lom­biz­to­sí­tás, 69 Jogi, számvi­te­li, könyv­vi­zsgá­lói tevékenység.

IHK körze­tek szerin­ti bontás

Ismét a 79 IHK körzet szerin­ti bontás mellett döntöt­tünk, mert sok érdeklő­dő válla­lat, bank, szövet­ség és kamara számá­ra ez a leggyor­sabb és legis­mer­tebb módja az áttek­in­tés­nek. Tisztá­ban vagyunk azzal, hogy a kamarai körze­tek irányí­tós­zá­mo­kra, megyék­re és közigaz­ga­tá­si körze­tek­re törté­nő felosz­tá­sa­kor a száma­da­tok­ban kisebb átfedé­sek lehet­nek. Tisztá­ban vagyunk azzal is, hogy a kézmű­ves kamarák vagy az IHK-hoz nem tarto­zó vállal­ko­zá­sok is szerepelhettek.

Mivel azonban minden kamarai körzet­ben nagyon magas esets­zá­mot vizsgá­lunk, ez nem változ­tat jelen­tő­sen a jelen­le­gi számok egyértel­mű tenden­cia-megál­lapí­tá­sán. Átlát­ha­tóan felhí­v­juk a figyel­met arra is, hogy csak a 250 ezer euró és 50 millió euró közöt­ti árbevé­te­li kategóriák­ban vizsgál­tuk a vállalkozásokat.

Regioná­lis össze­ha­son­lí­tá­sok­ból tudjuk, hogy ez nem mond ellent e számok alapve­tő jelen­tő­sé­gé­nek és drámai fejlő­dé­sé­nek. Tehát nem a kamará­kra, szövet­sé­gek­re vagy más intéz­mé­nyek­re mutatunk itt ujjal, hanem arra szeret­nénk munkánk­kal figyel­mez­tet­ni, hogy ezt a fejlő­dést ne nézzük el, vagy ne vegyük félváll­ról. Azért említ­jük ezt itt így, mert a politi­ká­nak, a közigaz­ga­tás­nak és a vállal­ko­zá­so­knak közösen kelle­ne felis­mer­ni­ük, hogy az utódlás kérdé­se olyan gazdasá­gi dimen­ziót ér el, amely akut módon veszé­lyez­te­ti a jólétet és a stabil munkaerő-piaci helyze­tet a követ­ke­ző években.